Ha nem jön be a szocialisták kétségbeesett terve, és nem állítanak közös EP-listát az ellenzéki pártok, az az MSZP végét jelentheti, hiszen minimális esélyük van arra, hogy mandátumot szerezzenek.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem vevők az ellenzéki pártok – nyilván azok, amelyekkel tavaly, a parlamenti választáson is szövetségre léptek, majd azután jól leégtek – az MSZP-nek arra a kétségbeesett javaslatára, hogy jövő júniusban ne csak az önkormányzati választáson induljanak együtt, hanem a vele egy időben megtartott uniós voksoláson is.
Pedig a közös lista mellett egyre több jelenlegi és volt szocialista nagyágyú – bár a jelenlegi helyzetükben talán stílszerűbb lenne „revolverecskét” írni – érvel egyre hangosabban. Egyébként teljesen logikus, hogy ilyen ötlet felvetésével próbálkoznak, hiszen 1-3 százalékon állnak a közvélemény-kutatási adatok alapján, jelen állás szerint tehát egyedül semmi esélyük sincs uniós mandátum megszerzésére.
Augusztus közepén Szekeres Imre, a párt egykori elnökhelyettese a Népszavában fejtette ki magvas gondolatait, sőt, mandátumbecslésbe is bocsátkozott. A régi bútordarab azt írta: „A Magyar Szocialista Párt annak ellenére, hogy ma a többi demokratikus ellenzéki párt külön akar indulni az európai parlamenti választáson, kezdeményezte azt is, hogy a hat párt fogjon össze, és együtt mozgósítsa azokat a választókat, akik hisznek az európai együttműködésben. Ha az EP választáson együtt indulnának a demokratikus ellenzéki pártok, akkor még a mai támogatottságuk mellett is
kilenc mandátumot szereznének, a Fidesz-KDNP tizenegyet, a Mi Hazánk pedig egyet. Ha külön, akkor mi csak hatot, míg a Fidesz-KDNP tizenhármat, a Mi Hazánk kettőt szerezne.”
Persze mondhatnánk, Szekeres már a múlt, de a jelen legfontosabb figurái is ezen a véleményen vannak. Komjáthi Imre, a párt társelnöke – a jó munkásembert végső elkeseredettségükben ültették ebbe a magas pozícióba, de eddig sokra nem mentek vele – a Szeged Televízióban jelentette ugyanezt be. Szerinte nincs más megoldás, hiszen csak akkor tudnak együtt kampányolni, ha az egy napon tartott választásokon – az önkormányzatin és az európai parlamentin – is összefognak.
A másik társelnök, Kunhalmi Ágnes a Facebook-oldalán azt írta, „a következő EP-választások tétje, hogy képes-e a hazai ellenzék csökkenteni a Fidesz képviselőinek számát az Európai Parlamentben, ezzel segítve az európai demokraták (szocialisták, zöldek, liberálisok) többségének fenntartását is, fékezve a szélsőjobb előretörését, ahová Orbán is húz. Erre csak akkor van esélyünk, ha együtt, egy EP-listán indulunk. Így akár nemcsak, hogy a Fidesz újabb kétharmadát akadályozhatnánk meg, de közel ugyanannyi mandátumot is szerezhetnénk, mint a Fidesz. Ma ez óriási eredmény lenne, és ami még fontosabb, hogy nem veszne el már 2024-ben a 2026-os országgyűlési választás is. Külön indulással könnyen kétharmada lesz itt is a Fidesznek, már csak egy mandátum választja el őket ettől. Ezt nem szabadna hagyni!”
De Tóth Bertalan is emellett érvelt. Az MSZP korábbi elnöke, jelenlegi frakcióvezetője azt mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy nyáron indultak meg a tárgyalások az ellenzéki pártok között. A szünet után ősszel folytatják a megbeszéléseket, ekkor fel fogják vetni a közös lista kérdését. A politikus hangsúlyozta, nemcsak az MSZP kívánalmáról van szó, hanem
az ellenzéki szavazók több mint kétharmada is azt szeretné, ha együttműködnének, közösen lépnének fel a Fidesszel szemben,
ezt közvélemény-kutatási adatok is megerősítik.
Megkérdeztük az MSZP-t, mi a párt hivatalos álláspontja ebben az ügyben, de nem válaszoltak. Bár ezek után nem kérdés, ha van bármilyen testületi felhatalmazás, ha nincs, a szocialisták most már kitartanak a közös lista erőltetése mellett.
Persze megkerestük az érintett ellenzéki pártokat is, mit szólnak a felvetett ötlethez, a DK és a Párbeszéd nekünk nem válaszolt, de másnak igen. A Gyurcsány-párt tagja, a Dobrev-árnyékkormány oktatási és kulturális árnyékminisztere az ATV Egyenes beszéd című műsorában egyértelműen kizárta, hogy belemenjenek a közös listába. Barkóczi Balázs azt mondta, az EP-választás játékszabályait nem Orbán Viktor, hanem az Európai Unió írja, tehát ott az emberek megismerhetik a pártok alternatíváit, ettől a lehetőségtől nem fosztják meg őket.
Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke az ATV Szigorlat című műsorában fogalmazta meg azt az óhaját, hogy
a másik zöld párttal, az LMP-vel induljanak közösen, de Ungár Péterék erre még nem bólintottak rá, bár lehet, hogy nem is fognak.
A többiek megtisztelték a Mandinert a válaszukkal. A Momentum azt írta: „Az Európai Parlamenti választások tisztán listás voksolások lesznek, így nem áll fenn az a helyzet – a hazai parlamenti választásokkal ellentétben –, hogy összefogás hiányában értékes szavazatokat veszítenek a külön induló pártok. Ezek tükrében nem indokolja semmi sem azt, hogy az ellenzéki pártok teljes összefogásban induljanak. A Momentum alapvető álláspontja az, hogy az EP-választások az az erőpróba – ebben az elferdített magyar választási rendszerben –, ahol le lehet mérni a pártok valós támogatottságát, ahol a választóknak nem kell kompromisszumokat kötniük, hanem valóban arra a pártra tudják leadni a voksukat, akivel leginkább közös értékeket vallanak, amelyikben a legnagyobb lehetőséget látják arra, hogy a legtöbbet tegyenek hazánkért.
Amit egyelőre biztosan elmondhatunk az EP-választás vonatkozásában, hogy a Momentum-lista első két helyén Donáth Anna és Cseh Katalin fognak szerepelni. Ha további döntések születnek, arról természetesen tájékoztatjuk a sajtó munkatársait.”
Az LMP szerint pedig az MSZP javaslata a politikai semmitmondás és megúszás, a választópolgárokat gyermeknek néző ajánlat. „Aki szerint megint félre kell tenni a világnézeti különbségeket, az vagy nem tájékozódott arról, hogy az előző választáson ez a logika okozta a negyedik kétharmadot, vagy nincs neki világnézete. Az LMP szerint az EP-választás tétje az, hogy a tőke és a piacok Európája helyett eljön az emberek és a természet Európája, ebben a nagyipari lobbi pártjai nem szövetségeseink, hanem vetélytársaink” – írták.
A Jobbik röviden lerendezte a dolgot. Azt válaszolták, komolytalan javaslat, amely jól mutatja, hogy egyes pártok nem tudnak vagy nem akarnak tanulni a tavalyi választás hibáiból.
Ezek után nehezen elképzelhető, hogy az őszi egyeztetéseken mégis meggondolják magukat az ellenzéki pártok – bár a politikában minden előfordulhat –, ezért
a szocialisták nagy valószínűséggel egyedül lesznek kénytelenek ringbe szállni.
Így ha az MSZP nem szedi össze magát, nem talál ki valamit a következő hónapokban, nem változtat radikálisan a politizálásán, akkor hatalmas pofonba fog beleszaladni jövő júniusban, s amennyiben egyetlen mandátumot sem szerez, teljesen eljelentéktelenedik, a további működése pedig egyértelműen feleslegessé válik.
Azaz mennek a levesbe.
Nyitókép: Képernyőfotó/Szeged Televízió
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A volt miniszterelnök az Indexnek adott egy órás interjút.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.
A kinevezések Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára történtek.
A csatorna több műsora is szünetel a nyári időszakban, hétvégenként ismert magyar kasszasiker filmekkel is készülnek.
Több településen is választásokat tartottak, hol polgármestert, hol képviselőt választottak a lakosok.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
