Varga Miklós: A keresztény Európa lassú pusztulását látjuk

Az István, a király 40. évfordulója alkalmából Varga Miklós volt a Partizán-csatorna vendége.
A beszélgetés utolsó blokkjában 

1983-ban volt a rockopera bemutatója, s onnantól kezdve a rendszerváltásig – azután pedig hatványozottan – a nyugathoz való felzárkózás kérdése és mítosza nagyon erősen uralta a politikai diskurzust. „István az, aki a nyugat-kelet lejtőn való felzárkózás ígéretét és képviseli. Ehhez képest Koppány a tradícionalista megközelítés szószólója” – fogalmaz Gulyás Márton, majd felteszi a kérdést, 2023 Magyarországán Varga Miklós melyik nézőponttal tud inkább azonosulni.

„Talán a kérdés alóli kibújásnak tűnik, de én a kezdetektől fogva mindkettővel. 

Varga Miklós szerint ez a választás ott, akkor, abban a történelmi pillanatban egy rövidtávú dilemmát próbált megoldani, ugyanakkor István király életműve a történelmen átívelő, hiszen több mint 1100 esztendeje létezik a magyar államiság.

– jegyzi meg Varga Miklós, aki szerint a magyarság sorsában mindig visszatér ez a fajta szembenállás, mindig van két oldal, aki üti-vágja egymást, hol az egyik, hol a másik keveredik felül.

„Mint tudjuk, Európa keresztény alapokra épült az elmúlt több száz évben, és ennek a keresztény Európának a szép lassú pusztulását látjuk. Ezt én így látom. Az az Európa, ahova mindig is igyekeztünk, és ahová István király szerette volna vezetni az országot, mintha elfordult volna önmagától” – fejti ki a zenész. Hozzáteszi: a Lisszaboni-szerződésből már kimaradt a kereszténységre való utalás, így Európa megtagadja az önmeghatározásában a gyökereit. 

– magyarázza Varga. Úgy véli: ezzel az állandó beözönléssel egy teljesen másfajta kultúra, vallás és felfogás érkezik meg, és ennek a két kultúrának előbb-utóbb összecsapásai lesznek, ahogy azt néhány nyugati államban látjuk is. 

„Migráció az is, ha valaki bekéredzkedik egy országba, bekopogtat, hogy csókolom, jöttem, itt szeretnék élni és dolgozni, és a fogadó ország eldönti, fogadja-e vagy sem. De itt nem ez történik” – mondja Varga Miklós. Szerinte most elsősorban afrikai országokból jönnek ellenőrizetlenül a bevándorlók, és nem kérdezik meg, hogy az őslakosok hogyan viszonyulnak az érkezésükhöz. 

Úgy véli, megvan a hivatalos útja annak, hogy valaki az országba léphessen. Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak van-e felelőssége a kizsákmányolás hatására kialakult gazdasági migráció tekintetében, Varga azt feleli, hogy vélemény szerint nincs, hiszen Magyarország soha nem volt gyarmattartó.

Gulyás Márton szerint azonban Magyarország is részesült a gyarmattartás javaiból.

„Én úgy tudom, a magyar kormányzat alapfilozófiája az, hogy a problémákat nem itt kell megoldani, hanem ott, ahol elindult” – mondja Varga, aki szerint az illegális migránsok eldobálják az irataikat, hogy ne lehessen azonosítani hány évesek vagy honnan jöttek – úgy véli, ennyire semmiképp nem szabadna hülyének nézni a befogadó országokat.

Varga Miklós szerint az Ukrajnából érkező menekültek kapcsán például nagyon jól teljesített a kormány, hiszen, befogadjuk, ellátjuk és támogatjuk őket.

– szögezte le.

A vendégmunkások és a gazdasági migráció kapcsán Gulyás Márton ezúttal is megfuttatja a szokásos kapitalizmuskritikáját, s a globális kapitalizmus igazságtalanságait hozza szóba. Varga szerint volt kísérlet ezeknek a morális kérdéseknek a megoldására, 

„Tudjuk a végeredményt: az nem sikerült. A morális kérdések mindig ott vannak a levegőben, az, hogy az aktuális társadalom milyen válaszokat ad ezekre a kérdésekre, az mindig az adott kor függvénye” – összegezte Varga.

Nyitókép: MTVA/Zih Zsolt