Az EU merész lépéseket tenne a digitális szolgáltatásokról szóló törvénnyel, arra kényszerítve a legnagyobb online platformokat, hogy megnyissák rendszereiket az Európai Bizottság ellenőrzése előtt.
Üveges szemek, egy szavas válaszok, az okostelefon hangszóróiból szóló sípolás és zümmögés folyamatos megszólalása. Ez egy ismerős jelenet a szülők számára szerte a világon, amikor gyermekeik internethasználatával küzdenek. Ez a probléma még Věra Jourovát is megviseli: amikor 10 éves unokája a képernyő előtt áll, már semmi sem létezik körülötte, még a nagyi sem – mondta az átláthatóságért felelős biztos egy júniusi európai parlamenti rendezvényen.
Az elmúlt évek káros gyakorlatai oda vezettek, hogy az országok elkezdték megtenni az első lépéseket a nagy közösségi média platformok, például a Facebook, az Instagram és a TikTok túlzott és potenciálisan káros használatának megfékezésére.
Kína 40 percre akarja korlátozni a képernyő előtt töltött időt a nyolc év alatti gyermekek számára,
míg az Egyesült Államok Utah állama „digitális kijárási tilalmat” vezetett be a kiskorúak számára, és szülői beleegyezést írt elő a közösségi média használatához. Franciaország is célba vette a szolgáltatókat, és arra kötelezte őket, hogy telepítsenek egy szülői felügyeleti rendszert, amely aktiválható, amikor a készülékük be van kapcsolva. Az EU-nak megvannak a maga átfogó tervei. Merész lépéseket tenne a digitális szolgáltatásokról szóló törvénnyel (DSA), amely e hónap végétől arra kényszeríti a legnagyobb online platformokat – TikTok, Facebook, Youtube –, hogy megnyissák rendszereiket az Európai Bizottság ellenőrzése előtt, és bebizonyítsák, hogy
mindent megtesznek annak érdekében, hogy termékeik ne ártsanak a gyerekeknek.
A meg nem felelés büntetése? Súlyos bírság, amely a vállalatok globális éves bevételének legfeljebb hat százalékát teszi ki.
Augusztus végétől az Európai Unióban több mint 45 millió felhasználóval rendelkező nagyon nagy online platformoknak – köztük olyan vállalatoknak, mint az Instagram, a Snapchat, a TikTok, a Pinterest és a YouTube – szabályok hosszú sorának kell megfelelniük.
Be kell nyújtaniuk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály felügyeleti szervének, az Európai Bizottságnak az első éves értékelésüket arról, hogy kialakításuk, algoritmusaik, hirdetéseik és szolgáltatási feltételeik milyen jelentős hatást gyakorolnak számos társadalmi kérdés vonatkozásában, például a kiskorúak védelmére és a mentális jólétre. Ezt követően konkrét intézkedéseket kell javasolniuk és végrehajtaniuk a Bizottság és szakemberek ellenőrzése mellett. Az intézkedések közé tartozhat annak biztosítása, hogy az algoritmusok ne ajánljanak fogyókúráról szóló videókat tizenéves lányoknak, vagy alapértelmezés szerint kikapcsolhatják az automatikus lejátszást, hogy a kiskorúak ne maradjanak lekötve a tartalmak folyamatosan frissülő listájával.
A platformoknak azt is megtiltják, hogy
nyomon kövessék a gyermekek online tevékenységét, hogy személyre szabott hirdetéseket jelenítsenek meg nekik.
Az olyan manipulatív tervek, mint a soha véget nem érő idővonalak, amelyek a felhasználókat a platformokhoz kötik, addiktív viselkedéshez vezetnek, és a technológiai vállalatok számára nem engedélyezettek.
Brüsszel technológiai vállalatokkal, iparági szövetségekkel és gyermekcsoportokkal is együttműködik olyan szabályok kidolgozásában, amelyek alapján a platformokat úgy lehet kialakítani, hogy azok védjék a kiskorúakat. Az életkornak megfelelő kialakításra vonatkozó, 2024-re tervezett magatartási kódex ezt követően egyértelműen felsorolná azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság a nagy közösségimédia-vállalatoktól el szeretne várni az új törvénynek való megfelelés érdekében.
***
Fotó: 123RF
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
Mehringer Marci szerint szomorú, hogy a Beatrice egykori frontembere már nem lázadó.
A „merjünk kicsik lenni” szellemében a teljes behódolás mellett döntött a Tisza Párt.
Az Európai Bizottság elnökének esze ágában nem volt cáfolni az álhíreket a Plovdivba tartó repülőútjával kapcsolatban.
Az osztrákok az Európai Bírósághoz fordultak a cél elérése érdekében.
Sorsdöntő időszak vár az Európai Unióra.
Természetesen ilyen terve a magyar kormánynak nincs és nem is volt.
Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.
