„Hazánk Szent Istvan király szentté avatásának napján tartja az államalapítás ünnepét, azaz nem egy modern forradalmat, függetlenségi háborút vagy alkotmányt ünneplünk ekként, mint oly sok más nyugati nemzet (lásd: francia forradalom).
Ez az ünnep a nemzeti ébredés előtt is létezett, Szent István szentté avatása óta (1083).
Azaz nemzeti mivoltunk nincs ellentétben kereszténységünkkel, miközben a kettő tőlünk nyugatabbra gyakran éles ellentétbe került egymással (itthon szolidabb feszültségek voltak csak).
Györffy György Szent István és műve című kötetéből azt is tudjuk, hogy kemény szuverenitásharcai voltak a nyugati császársággal, tehát a latin kereszténységhez való csatlakozásunkat nem kötötte össze önfeladással, és fontos volt számára az állam függetlensége. (A képen a koronázási palást Szent István-ábrázolása, az egyetlen hiteles kép a szent királyról, 1030 körülről.)”