Magyar Péter ennek nem fog örülni: a nyugdíjasok elsöprő többsége elutasítja a sértő kijelentéseket
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Szent István a latin kereszténységhez való csatlakozásunkat nem kötötte össze önfeladással, és fontos volt számára az állam függetlensége.
„Hazánk Szent Istvan király szentté avatásának napján tartja az államalapítás ünnepét, azaz nem egy modern forradalmat, függetlenségi háborút vagy alkotmányt ünneplünk ekként, mint oly sok más nyugati nemzet (lásd: francia forradalom).
Ez az ünnep a nemzeti ébredés előtt is létezett, Szent István szentté avatása óta (1083).
Azaz nemzeti mivoltunk nincs ellentétben kereszténységünkkel, miközben a kettő tőlünk nyugatabbra gyakran éles ellentétbe került egymással (itthon szolidabb feszültségek voltak csak).
Györffy György Szent István és műve című kötetéből azt is tudjuk, hogy kemény szuverenitásharcai voltak a nyugati császársággal, tehát a latin kereszténységhez való csatlakozásunkat nem kötötte össze önfeladással, és fontos volt számára az állam függetlensége. (A képen a koronázási palást Szent István-ábrázolása, az egyetlen hiteles kép a szent királyról, 1030 körülről.)”