A miniszter hangsúlyozta, a dokumentumokat csütörtökön, határidőre eljuttatják a Bizottsághoz.
Magyarország 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási alap (RRF) hitelrészéből; a dokumentumokat csütörtökön, határidőre eljuttatják a bizottsághoz – mondta a területfejlesztési miniszter újságíróknak egy csütörtöki budapesti rendezvényen.
Navracsics Tibor azt mondta: 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentenek be hitelkérelmet, az eddigiekhez hasonlóan energetikai infrastruktúra, energiahatékonysági pályázatok, illetve a zöld átállás projektjeinek finanszírozására.
Kitért arra, hogy a terv augusztus 11-ig társadalmi vitán volt. A bizottság értékelése után a projektek is ismertté válnak. Arra a kérdésre, hogy ebből a hitelkeretből mikor lesz folyósítás, Navracsics Tibor nem tudott választ adni, mint jelezte, a programot csütörtökön küldik el. Ugyanakkor hozzátette: az RRF-ből megvalósuló projekteknek 2026 nyár végére meg kell valósulniuk.
A Magyarországnak járó uniós forrásokkal kapcsolatban a miniszter azt mondta, a Bizottság még mindig nem készítette el azt a hivatalos értékelését, amit a kormány adott a magyar jogállamiságra vonatkozó uniós kifogásokra.
Az Erasmus-programmal kapcsolatban azt mondta, 2024 második félévéig a program finanszírozása biztosított.
A tárgyalások folyamatosak – tette hozzá. Amennyiben november végéig meg tudnak állapodni, akkor 2024 második felétől is folyamatos lesz az Erasmus-pénzek folyósítása, a kohéziós pénzek tekintetében pedig nincs ilyen szigorú határidő. Amint a jogállamiságügyben visszajeleznek, akkor megnyílnak a források – ismertette a miniszter.
Az 5. Semmelweis Nyári Egyetem nyitónapján Navracsics Tibor előadásában az Erasmusszal kapcsolatban azt mondta, bízik abban, hogy hamarosan tisztázzák a vitás kérdéseket. „A mostani tárgyalások a finisét jelentik az eddigi tárgyalássorozatnak” – fogalmazott.
Navracsics Tibor úgy vélte, hogy az Erasmus az európai integráció leghatékonyabb „reklámja”, és érthetetlen módon a Bizottság ennek élményétől akarja „megóvni” a hallgatókat. A felsőoktatási egyetemek kizárását az Erasmusból ideológiai diszkriminációnak és politikai ballépésnek nevezte.
(MTI)
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
A Wall Street Journal elemzése sokkoló képet fest: a kontinens vezetői ráébredtek, hogy Amerika és Kína már a fejünk felett osztja újra a világot.
Súlyos belső konfliktus rázza Brüsszelt: Bart De Wever belga miniszterelnök négyoldalas üzenetben figyelmeztette a Bizottság elnökét, hogy az orosz vagyonok elvétele pénzügyi öngyilkosság lehet az Unió számára.
Szíves figyelmébe ajánlották a 7-es cikk szerinti eljárás folytatását.
Ukrajna leggazdagabb üzletembere megállíthatatlanul terjeszkedik a román iparban – következő célpontja egy egész acélkombinát lehet.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
Komoly politikai viták vezettek idáig.
Lengyel László elismerte, hogy dolgozott a tiszás kormányprogramon, annak érdekében, hogy Magyar Péterék „felkészülten léphessenek kormányzásra”.
A vezető európai államok folyamatosan sürgetik, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy „az európai példát követve” használják a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna megsegítésére.
