A magyar politika úgy kacsingat a centralizált ázsiai autokráciák felé, mintha kötelező lenne.
„A XXI. század fontos sorskérdése lesz, hogy a politikusok a decentralizált alternatívák mellett teszik-e le a voksukat, ami demokratikusabb, átláthatóbb, ezzel együtt politikailag önkorlátozó működést jelent, vagy centralizált működésű államokká alakítják országaikat.
A század egyik legfontosabb kérdése a Dao vagy Mao, azaz a totális »nagy állam« vagy az »éjjeliőr állam« gondolata lehet. Az általam Maónak, vagyis a centralizáltan működő, az állam által szinte teljesen kontrollált és irányított modellt aligha kell bemutatni. Ez egyrészt a névadó Mao Ce-tung kínai kommunista diktátornak köszönhető, aki totális állami kontrollt vezetett be Kínában, másrészt Magyarországon a sok területen kommunista politikát folytató Fidesznek, amely egyre erősebben az állami-autokratikus korporatizmus modellje felé tolja hazánkat.
A magyar politika úgy kacsingat a centralizált ázsiai autokráciák felé, mintha kötelező lenne, miközben az exportunk 90%-a Európába irányul, az EU és a NATO a Nyugathoz köt bennünket. Az Orbán-rezsim nem méri fel a rossz kormányzásának következményeit, közben a magyarok a lábukkal szavaznak: 2010 óta százezrek hagyták el az országot, ami a gazdasági mutatókban éppúgy megjelenik, mint a választási adatokban. A fiatalok egy emberségesebb, igazságosabb, tehát kevésbé centralizált országban kezdett új élet reményében távoznak.
Magyarország példája azt mutatja meg, hogy az oktatás színvonalának rombolása, az oktatás elérhetőségének csökkentése és a jogi eszközökkel való machinálás milyen súlyos károkat tud okozni. A 2008/2009-es gazdasági világválságból való kilábalás után tapasztalható, hosszas gazdasági növekedés idején a piacon megkereshető bérek elszakadtak a közszférában megszerezhető fizetésektől. A kormány ráadásul 16 évre csökkentette a tankötelezettségi korhatárt, amivel azt bizonyítja, hogy a lelketlen (rabszolga)munka világába terelik a képzetlen, gyakorlatilag végzettség nélküli diákokat. Az intellektuális és morális védőhálók megszüntetése egy teljes mértékben érzéketlen, a szolidaritást nélkülöző állam irányába mutat.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
