Lánczi Tamás és Bartha Dániel beszélgetett geopolitikai, gazdasági és háborús kérdésekről. Beszámolónk!
Lánczi Tamás politológus és Bartha Dániel kül- és biztonságpolitikai szakértő a Tranzit második napján arról vitázott, hogy merre van a magyar nemzeti érdek: keleten vagy nyugaton.
Bartha szerint Magyarország már választott:, „mi a nyugati struktúrához tartozunk, a vitának inkább arról kellene szólnia, milyen nyugathoz akarunk tartozni.” Igen, de mi a helyzet a kelettel – kérdezte a beszélgetés házigazdája, M. Dobos Marianne. Lánczi erre azt válaszolta, hogy „egy olyan világba születtünk bele, amit a nyugati országok globalizáltak.
Ugyanazt akarjuk, mint a nyugati országok: kereskedni akarunk, együttműködni”.
Csakhogy Lánczi úgy véli, 2008 óta a nyugat megijedt,elbizonytalanodott, nem akar versenyezni. „Fél attól, hogy a globalizáció, már nem az ő vitorláját dagasztja. Így megpróbál bezárkózni. Mi, vagyis Magyarország a kelet és a nyugat határán vagyunk, azonban egyáltalán nem akarunk végvár lenni. Már csak a történelmünkből tanulva sem. Abban a világban szeretnénk élni, amibe 1990-be beléptünk” – húzta alá Lánczi, mire Bartha úgy reagált, hogy „egy gazdaságilag erős Európai Unióban vagyunk érdekeltek, ahol érvényesíteni a magyar érdekeket”.
Lánczi erre a felvetésre azt válaszolta, hogy „ebben egyet is értünk, de Európa ma nem erős, nem erősödik, sőt folyamatosan leszakad a világ többi részétől. Demográfiai hanyatlás, gazdasági stagnálás, és vannak olyan piacok, amelyekről egyre inkább kiszorul” – sorolta.
Az akkumulátorgyárak kapcsán Lánczi Tamás elmondta, hogy „komoly regionális küzdelem zajlik Kassa, Nagyvárad és Kolozsvár között bizonyos beruházásokért. (...) Ha Debrecen nem szerzi meg magának ezt az innovációt, akkor Nagyvárad fogja.” Bartha ehhez azt fűzte hozzá, szükség lesz vendégmunkásokra, semmi kétség, a kérdés csupán az, hogy honnan érkeznek. S felhívta a figyelmet arra, hogy bár a foglalkoztatás 2010-hez képest nőtt, a munkaerő-tartalékok jelentősen csökkentek.
Lánczi Tamás a vita során arról is szólt, hogy az Európai Unió a forrásokat nem innovációra költi, hanem a háborúra, vakcinákra, valamint arra, hogy a megnövekedett energiaárak miatt életben tartsa a saját iparát. „Továbbá fel kellene lépnie a saját piacainak védelme érdekében olyan nagyhatalmak, mint Kína, India vagy az USA ellen” – vélte. Szerinte Európa „ki van szivattyúzva, és a forrásait átirányítják az óceán másik oldalára”.
Téma volt ugyancsak a nyugati országok által, Kijevnek nyújtott fegyvertámogatások is. Lánczi Tamás szerint ezek arra épp elegek, hogy „a háborút elhúzzák, de ezzel a háborút nem lehet megnyerni.
Ha a nyugat nem ad fegyvert, akkor a háborúnak vége” – hangsúlyozta.
Majd azzal folytatta, hogy „bár vannak, akik állítják, hogy az ukrán nemzet most születik, igazából most pusztul. A tavaszról nyárba húzódó offenzíva óriási emberveszteséggel járt. Az oroszoknak ezzel szemben még vannak tartalékaik.”
Bartha ugyanakkor azt kérdezte, meghatározhatjuk-e, hogy az ukránok milyen feltételekkel üljenek le tárgyalni az oroszokkal. „Egyáltalán mi az a pont, amiben kiegyezhetnek egymással. Aki leül az politikailag halálra ítélte magát. Ukrajna nem fogadna el semmilyen terület veszteséget” – fogalmazott le a kül- és biztonságpolitikai szakértő.
Erre Lánczi úgy reagált, „úgy teszünk, mintha Ukrajna erőforrásai kimeríthetetlenek lennének, de eljön majd az az idő, amikor nem lesz katona, aki odaállna a frontra. Magyarország jó párszor nézett szembe túlerővel történelme során, s a magyarok értik, hogy egy országnak van lakossága és területe. Ha a területed nem tudod megvédeni, véded a lakosságod, mert a terület így vagy úgy akár visszaszerezhető, de a halott ember nem támasztható fel.”
Nyitókép: Tranzit
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
A Hotel Lentulai húsvéti epizódjában a kormányfő az Európai Unió háborús stratégiáját is jellemezte, miközben saját magát „született válságkezelőként” határozta meg.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
