Hazánkban csökkent a gyermekszegénység a legnagyobb mértékben. A spanyoloknak is szemet szúrt.
Az unióban a gyermekszegénység Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben - a napokban már egy spanyol elemző cég is erről írt!
„A baloldal annyira szereti a szegényeket, hogy valahányszor hatalomra kerül, megnöveli a számukat.”
Indro Montanelli (1909-2001) olasz író, újságíró
A szegénység csökkentése minden közösség alapvető felelőssége. A legkisebbektől az államokon át a nemzetközi szervezetek számára is ad feladatokat. Az ENSZ fenntartható fejlődési célrendszerében (Sustainable Development Goals – SDGs) az első elem a szegénység felszámolása. Az Európai Unió az EU2020-as és az EU2030-as startégiájában is konkrét célokat tűzött ki a szegénység csökkentésére.
Az unió 2020-ra a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők számát a 2008-as szintről 20 millió fővel kívánta az unió csökkenteni, ez aztán nem valósult meg. 8 millió 853 ezer fős csökkenést ért el a tagállamok közössége a 2019-es referenciaévre. A tagállamoknak 2010-ben vállalásokat kellett tenni, s ezeket a vállalásokat 9 ország tudta teljesíteni mindössze. Magyarország 450 ezer fős javulást vállalt, s 1 millió 93 ezer fős csökkenést sikerült elérnünk, amivel a Lengyelország, Románia és Bulgária után a 4. legnagyobbak lettünk. Rajtunk kívül mindössze Portugália, Csehország, Lettország, Litvánia és Szlovénia teljesítette, amit vállalt. Kilenc ország esetében nőtt az érintettek létszáma, ezek Spanyolország, Németország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Málta, Észtország és Ciprus. Az unió átlagában már a Covid előtti évben, 2019-ben nőtt a kockázattal élők száma, ami leginkább a nyugat-európai gazdagnak tekintett országokban volt tetten érhető.
Az EU2030 stratégiánál kicsit módosult a szegénység mérésének módszere, az új stratégia 2030-ra a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát 2019-hez (2018-as referenciaévhez) képest legalább 15 millióval kívánja csökkenteni, beleértve legalább 5 millió gyermeket. Hazánk 292 ezer fős javulást vállalt. Az 1 millió 923 ezer fős bázisunk 2021-es referenciaévre 1 millió 750 ezer főre csökkent, azaz 173 ezer fős javulást már teljesítettünk. Ez az 59%-os, azaz időarányosnál jobb, Ciprus után mi teljesítettük legnagyobb mértékben a kitűzött célt.
A gyermekeket külön is vizsgálja az EU2030 stratégia, ezért külön mérni kell, hogyan alakul az ő helyzetük. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a gyermek önállóan soha nem lehet szegény, mert a gyermeket nevelő háztartás összes tagja egyformán érintett. Míg a baloldali és liberális szociálpolitika a gyermeket önálló individumként kezeli, nem gondolkodik úgy, hogy családban él, így a gyermekek szegénységét segélyezéssel kívánják enyhíteni. Véleményük szerint a gyermekszegénység csökkentésének legfőbb eszköze a családi pótlék. Ellenzik az adókedvezményeket és a rezsitámogatást, mert szerintük túl sokat adnak a gazdagabbaknak, nem csak a legszegényebbeknek szólnak. Tudni kell azonban, hogy az ő idejükben, a politikájuk hatására ötből két gyermek szegénységben élt hazánkban, s ezzel Romániát és Bulgáriát tudtuk csak megelőzni, a 25. helyen álltunk a tagállamok között. Tehát a gyermekesek széles rétegét taszította a szegénységbe az adókedvezmények megvonása, a magas rezsi, a devizahitelezés, az alacsony foglalkoztatás, a magas munkanélküliség, főként a nők elviselhetetlenül rossz munkaerőpiaci helyzete. A gyermekeseknek a gyermektelenekhez viszonyított többletszegénységének növekedése aztán együtt járt a termékenység csökkenésével is, mivel egyre kevesebben vállaltak gyermeket, tudva azt, hogy a gyermekkel együtt jár a szegénység vállalása is.
Napjainkra ez megváltozott. 2021-re a 16 évesnél fiatalabb szegénység kockázatával élő gyermekek létszáma a 2010 körüli több, mint hatszázezerről 272 ezerre csökkent, azaz már a felénél is kevesebb gyermek érintett. Sőt az EU2030-as stratégia bázisát képező 2018-as szintről is 78 ezerrel csökkent a létszámuk a világjárvány időszakában is.
2010-ben az EU2020 módszertan szerint a 16 évesnél fiatalabbak 40,1%-a, 2014-ben majdnem ugyanannyian, az EU2030-as módszertan szerint 40,3%-a élt szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával hazánkban. 2018-ra ez a szám 23,8%-ra mérséklődött, s a 25. helyről ezzel előre léptünk a 19. helyre a tagállami rangsorban. Majd 2021-re további 5,9 százalékponttal 17,9%-ra javultunk, ami már a 10. helyet jelentette. Ez a csökkenésünk 2014 óta is, illetve 2018 óta is a legnagyobb mértékű, s ezzel együtt a tagállami sorrendben történt előre lépésünk is a legnagyobb a tagállamok között.
2014 óta az unió átlaga mindössze 2,7 százalékponttal csökkent, 2018 óta pedig sajnos 2,1 százalékponttal romlott. 2018 óta Németország például 8,6, Franciaország 4,1, Szlovákia 3,5 és Románia 2,9 százalékponttal romlott. 2014 óta is négy országban nőtt a gyermekszegénység, Finnországban 0,6, Luxemburgban 1, Németországban 4,3, Franciaországban 5,4 százalékponttal.
Az unióban is kimagasló, 2014-2021 közti 22,4 százalékpontos gyermekszegénység csökkenésünk (az utánunk következő legnagyobb javulás Bulgáriában 13,6 százalékpont volt!) egyértelműen a foglalkoztatásbővülésnek köszönhető, sőt nagyrészben a gyermekes nők foglalkoztatásbővülésének. A legtöbb gyermek azért tudott kilépni a szegénység fenyegetettségéből – a gyermekes háztartások többi tagjával együtt -, mert az őket nevelő felnőttek dolgoznak, nem segélyekből kell fenntartani a családokat, hanem munkajövedelemből, ami mindig magasabb színvonalat tud biztosítani, mint bármilyen jól pozícionált segélyezés. Továbbá hozzájárult még, hogy a gyermekeseket legjobban sújtó devizahiteleket 2015-ben kivezettük, a rezsicsökkentés 2013 óta folyamatosan működik, még a tavalyi változások után is az unió legolcsóbb lakossági energiaárai nálunk vannak. Nálunk volt az unióban egyik legnagyobb mértékű reálkereset növekedés, a gyermekek után a foglalkoztatottaknak járó adó és egyéb támogatások is a legjelentősebbek. A most tapasztalható reálkereset csökkenés nálunk mindössze 11 hónapon át volt kimutatható (2022. szeptember – 2023 július között), ami az egyik legrövidebb a tagállamok között, s így a legkisebb visszaesést fogja jelenteni egész Európában.
Összességében az elmúlt évtized magyar példája alapján kijelenthető, hogy a gyermekszegénység akkor csökken, ha a gyermeket nevelő családtagok, köztük a nők is dolgoznak, s dinamikusan nő a keresetük, s a gyermeket nevelő foglalkoztatottakat és jó esetben a foglalkoztatóikat is adó és más kedvezményekkel támogatjuk.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay
Lentner Csaba főszerkesztő, közgazdászprofesszor döbbenetes adatokkal illusztrálta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerinte alaptörvényellenes működését.
Szalai Piroska arra is kitért, milyen brutális hatásai lennének a tiszás nyugdíjadónak.
Míg a Fidesz-kormány célja a családok terheinek csökkentése, addig a Tisza Párt elvenné a kedvezményeket és megemelné a családok adóterheit – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Olyan tervet rakott össze a Tisza, amely nemcsak a munkavállalók 80 százalékát sújtaná, hanem a kutatás-fejlesztést is lábon lőné – a központi költségvetésre gyakorolt hatásairól nem is beszélve. Ez a Tisza-adó. Szalai Piroska elemzése.
A Tisza Párt kiszivárgott adózási elképzeléseinek több eleme egybecseng a baloldali kormányok politikájával és Brüsszel elvárásaival is.
Hírességek is helyet foglaltak a Kossuth téren felállított színpad mögött. A Békemenet és az ünnepi műsor után Orbán Viktor beszéde következett.
Több olyan '56-os hazafi is a színpadról üdvözölte a megemlékezőket, aki aktív résztvevője volt a forradalom és szabadságharc eseményeinek.
