„Furcsa módon, másfajta módon, mint a Horthy-korszak dzsentrijei, de mindenki járulékleső lett” – mondta a médiaszakember a Szemlélek Társalgó című műsorában.
„Évtizedeken keresztül ahhoz lett hozzászoktatva a magyar lakosság, mondjuk a II. világháború után, hogy van egy adott doboz, ezen belül kell gondolkodnod, nem léphetsz ki belőle, cserébe az állam biztosít neked egy csomó mindent a szocializmuson belül: kezdve az egészségügyi ellátástól, a nagyon olcsó színházjegyen át, az olcsó benzinig” – jelentette ki Geszti Péter a Szemlélek Társalgó című műsorában. A médiaszakember szerint ahhoz szoktunk hozzá, hogy majd az állam ad, majd valahogy megoldja.
„Furcsa módon, másfajta módon, mint a Horthy-korszak dzsentrijei, de mindenki járulékleső lett – állítja –
mindenki azt lesi, hogyan lehet valahonnan lecsípni a közös adóösszegekből valamit, amihez kiskapukat keresünk.
Személyes hálózatokat, amiken keresztül hozzáférhetünk a közös vagyonhoz, és nem azon gondolkodunk, hogy a saját szorgalmunk, magunk fejlesztése révén eljussunk valahova, ami egy sikeres vállalkozást, projektet hoz létre, ami nem a közösségi pénzből keresi a megvalósulásának anyagi lehetőségeit.” Geszti úgy véli, ez nagyon súlyos a magyar gondolkodásban.
Azt is kijelentette, hogy többet kell művelődni, ez rossz hír azoknak, akik nem szeretnek olvasni. „Akkor menjenek színházba. Minden, ami az embert gondolkodásra készteti, az egy más állapotba helyez. Hogy nem azt ismételgetem, ami az összes kocsmában, strandbüfében hallható, hogy »ez is megtörtént velünk, mindig vaj lejjebb«”.
Geszti szerint digitális feudalizmus van, „mindenünk megvan, ami más, nagyon fejlettnek mondott országnak is, de a gondolkodásunk szépen visszament a vármegye és a főispán irányba” – fogalmazott.
A legtöbb hibás döntés azért születik, mert a konszenzust a ráció helyett a hatalmi dinamika alakítja ki hamis alapokon; a Nyugat számára az 1950-es évek volt az utolsó szabad évtized, a kormányok, a média és a vállalatok azóta a csoportnyomás foglyai – állította 2019-es halála előtt Anglia oroszlánszívű kultúrkritikusa.
Somkuti kötete nem is kifejezetten valamelyik zajló háborúról szól; inkább a kortárs hadviselés módozatait mutatja be nagy ecsetvonásokkal, a részletekben nem elmerülve. Szilvay Gergely recenziója.
Geszti Péter eszünkbe juttatta, hogy mi ellen kell újra összefognunk.
Úgy közölt interjút a legendás Jelenits István piarista atyával a Szemlélek, hogy a szerzetes nem is volt elérhető az újságírók számára. Kiderült, mi volt a turpisság, megkérdeztük a piarista rendtartományt is.
Hát, valahogy így állunk. Ahogy az Egyesült Államok egyik védjegye volt a tömeges lövöldözés, úgy Nyugat-Európa kezd a késelés otthonává válni. Veczán Zoltán írása.
A szabály arra kényszerítené az iskolákat, hogy a transznemű tanulók számára lehetővé tegyék a nemi identitásuknak megfelelő mosdók és öltözők használatát.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
