A szakértő szerint a tavalyihoz képest nehezebb most megfelelő lakást találni, ráadásul kedvező ár mellett, hiszen élesedett a verseny.
Alig egy héttel azután, hogy nyilvánosságra kerültek a felsőoktatási ponthatárok, több családban is felmerül a kérdés, mi legyen a gyerekkel, akit felvettek egy lakhelyétől távoli intézménybe. Kézenfekvő, hogy az újdonsült hallgató albérletbe menjen, ám ez messze nem olyan könnyű feladat, mint elsőre hangzik.
Évről évre változik a nagyobb városokban az időszakosan kibérelhető ingatlanok száma, ráadásul az egyik legfontosabb tényező, az ár is rendkívül bizonytalan lábakon áll, ugyanis számos külső tényezőtől függ az, hogy egy adott ingatlant mennyiért adnak ki tulajdonosai.
Benedikt Károly a Duna House PR és elemzési vezetője a Mandiner megkeresésére elmondta, hogy az összes idei bérbeadás figyelembevételével a Duna House közreműködésével bérbeadott ingatlanok adatai alapján az országos átlagos bérleti díj meghaladja a 180 ezer forintot havonta.
A cég adatai szerint Debrecenben a fővárosihoz hasonló, akár 200 ezer forint körüli átlagos árakkal is találkozhatnak a bérlőjelöltek, ez az összeg 60 négyzetméter körüli ingatlanok esetében értendő, kisebb lakást azonban kedvezőbb áron is lehet bérelni. A nagyobb egyetemvárosokat tekintve Szegeden az átlagos bérleti költség 150 ezer forint körül mozog, míg Pécsett ez a szám 130 ezer forint.
A fővárosi átlag az idei bérleti tranzakciók alapján 225 ezer forint havonta. A vármegyeszékhelyek közül Békéscsabán volt a legalacsonyabb, 85 ezer forint az átlagos bérleti díj – mondta lapunknak a szakértő.
Benedikt Károly szerint egyre élesebb a verseny a piacon, így a tavalyihoz képest nehezebb most megfelelő lakást találni, a diákok mellett a turisták miatt a rövidtávú lakáskiadás is vesz el a kiadó lakások kínálatából, illetve a lakásvásárlást sokan elhalasztották a jelenlegi gazdasági körülmények között és közülük még sokan addig is bérelnek lakást, sőt még mindig érződik a háború okozta megnövekedett ukrán kereslet a piacon.
A Duna House PR és elemzési vezetője lapunknak elmondta, hogy a diákok első keresési hulláma a napokban zajlik, ők azok, akik biztosan tudják, hogy nem fognak vagy nem is szeretnének kollégiumi elhelyezést kapni.
A második hullámra augusztus végén- szeptember elején kell számítani, amikor kiderül, hogy végül kik kapnak és kik nem kollégiumi férőhelye”
– elemezte a helyzetet.
Több fronton érezhető az albérletek drágulása: az elemzések szerint Budapesten átlagosan 20-25 százalékkal magasabbak az átlagos bérleti díjak, mint tavaly ebben az időszakban. A Duna House szerint míg tavaly júliusban a fővárosi átlagos bérleti díj 180 ezer forint volt havonta, addig az idei főszezonban már jóval 200 ezer forint feletti, sőt a jelenlegi 225 ezer forintos átlagos díjnál is magasabb költséget jelent a fővárosban a lakásbérlés.
Az infláció okozta áremelkedéssel korábban is kalkuláltak a tulajdonosok, a főszezonban megugró kereslet árfelhajtó ereje azonban ettől függetlenül is jelentős”
– jelezte Benedikt Károly.
Az adatok szerint stúdió lakást 150-170 ezer forintért, egy hálóval rendelkező ingatlant 170-220 ezer forintért, két hálószobásat 250-350 forintért, egy három hálós hálóval rendelkezőt pedig átlagosan 350-500 ezer forintos bérleti díjért lehet kivenni havonta a főváros frekventált területein.
A Mandiner úgy értesült, hogy idén már egyre nagyobb figyelmet szentelnek az ingatlanok energetikai paramétereinek vizsgálatára a tulajdonosok: a megkérdezett lakáspiaci szakértő elmondta, hogy a rezsicsökkentés csökkentése inkább a tavalyi év során formálta a bérleti piacot, a lakásválasztás során idén ez már kevésbé hangsúlyos.
Erről manapság már nem elegendő a közüzemi számlák alapján tájékozódni, hiszen a fogyasztási szokások egyéniek és nem feltétlenül tükrözik a valós költségeket”
– jegyezte meg.
Benedikt Károly kifejtette, az energetikai tanúsításra vonatkozó szabályozás változása novembertől lép életbe, azonban még a nyáron, vagy az ősszel kötött szerződések esetén, a jelenlegi előírás szerint a tulajdonosnak nem csak bemutatnia kell a bérlő számára az okiratot, hanem a bérleti szerződésben rögzíteni is kell az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány számát.
Emellett érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat.
Nyitókép: Westend61/Getty Images
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Balásy Zsolt lelkesen is kérdezgette Zsiday Viktort ruandai kalandjairól.
Amerikában egyre többen választják az egyházi intézményeket és a magánoktatást, mert már nem bíznak a hagyományos oktatási intézményekben.
Nagyon nem jött be az előrejelzés.
Ez jelentős eltérés a korábbi támogatott hitelektől.
„A magyar gazdaság jövője a jól képzett, felelősen gondolkodó fiatal vezetőkön múlik” – hangsúlyozta Szalai Zoltán, az MCC Alapítvány elnöke, a Mandiner lapigazgatója.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
Mindez jól rezonál Tarr Zoltán azon gondolatával, miszerint valójában nem érdemes erőlködnünk, hiszen Ukrajna „ezerszer jobban csinálja” a mezőgazdaságot.
