A 60 év felettiek a leginkább tudatosak virslivásárláskor.
A magyar lakosság 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, negyedük viszont egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy miből készül – ez derült ki a PICK Szeged Zrt. MTI-nek küldött reprezentatív kutatásából.
A felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka nem nézi meg a termékösszetevőket, miközben 49 százalék megbízható márkát választ, 39 százalék pedig kifejezetten a magas minőségű alapanyagból készült virsliket keresi. A kutatásból az is kiderült, hogy
a 60 év felettiek a leginkább tudatosak, ha virslivásárlásról van szó
– több mint 40 százalékuk olyan megbízható, megszokott márkát vesz le a polcokról, melynek ismeri az összetevőit.
A vásárlók fele tisztában van azzal, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint
a virsli hústartalmának minimum 51 százaléknak kell lennie,
ugyanakkor az a határérték felett is széles spektrumon mozgó hústartalom miatt a megkérdezettek 29 százaléka nem tudja, hogy emiatt melyik termékben bízzon.
Pedig fontos tudni, hogy nem minden virsli jellegű húskészítmény felel meg az élelmiszerkönyvi minőségi előírásoknak, így nem is minden számít virslinek. Az előírás szerint a hústartalom mellett a csontokról mechanikusan
lefejtett hús mennyisége ezen felül legfeljebb 10 százalék lehet,
a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 millimétert – ismertette a közleményben Haluska Adrienn operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgató a PICK képviseletében (Bonafarm Zrt.).
Hozzátette: az előírás még számos minőségi és érzékszervi követelményt határoz meg, így fontos megnézni a termék címkéjét és megnevezését, és mindezek alapján mérlegelve választani virslit.
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 60 százaléka átlagosan havonta, 35 százalék pedig hetente-kéthetente fogyaszt virslit.
A válaszadók 8 százaléka kinézet alapján választ,
14 százalék pedig arra törekszik, hogy minél pénztárcabarátabb legyen a vásárlás, így nem érdeklik az összetevők". "Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a termékek magasabb ára általában a magasabb minőséget tükrözi” – írták.
(MTI)
***
A nyitókép illusztráció. Fotó: FATIH AKTAÅŸ / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
Oroszország a negyedik helyen áll a világ legnagyobb hústermelői között, amit az orosz Vzgljad portál egyenesen csodának minősít. Elemzésükben beszámolnak arról, miképp tudták forradalmasítani az ágazatot, hogyan jutottak el az amerikai csirkecomboktól való óriási függéstől oda, hogy teljesen önellátók legyenek baromfi- és sertéshúsból. Azt is elismerik, hogy a szarvasmarhák területén lenne még tennivaló.
Jelezték, hogy bármelyik Müller üzletbe visszavihető a visszahívott vagdalthús, amelynek az árát blokk nélkül is visszatérítik.
Az extra nagy rántott húsairól és cordon bleu-iről országszerte híres PléhCsárda már több mint harmincöt éve várja a házias ízekre vágyókat a Kolozsvár utcai piacon.
A francia Gourmey célja, hogy a sejttenyésztett húspiac első globális szereplőjévé váljon.
Minden város előrukkolt specialitásokkal, amelyek népszerűnek bizonyultak a torna során.
Ezúttal a retró és a hamburger helyett a steakre mentünk rá, és bár itt is akad hambi, a zebra mindent visz.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
