A kedden miniszteri esküt tevő Bóka János készítette az uniós csúcstalálkozók háttéranyagait a miniszterelnök számára; ő volt az, aki lefolytatta a kapcsolódó előzetes tárgyalásokat. Mit kell még tudni az új európai uniós ügyekért felelős miniszterről?
Mint arról a Mandiner.hu beszámolt, Varga Judit távozásával, Tuzson Bence érkezésével
ismételten átalakul az ötödik Orbán-kormány.
Varga Judit a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) listájának a vezetője lesz a közelgő EP-választásokra készülődve; helyét pedig Tuzson Bence veszi át az igazságügyi tárca élén.
A személyi változásokon túl szakpolitikai módosításra is sor kerül augusztus 1-től; mégpedig azért, mert a kedden esküt tevő új igazságügyi tárcavezető arra kérte a miniszterelnököt, hogy az európai uniós (EU) ügyek kerüljenek a kormányzati struktúrán belül máshova, hogy „egy tiszta, hagyományos Igazságügyi Minisztérium” jöjjön létre.
Ez így fog történni, hiszen augusztustól
felállítják az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát.
E tárca élére pedig Bóka János érkezik, aki ugyancsak kedden tett esküt a Tisztelt Házban. Az új, önálló minisztérium az Igazságügyi Minisztériumból való kiválással jön majd létre, amelynek feladata Magyarország egy év múlva esedékes EU tanácsi elnökségének lebonyolítása lesz. (Bár az EP ezt szeretné megakadályozni.)
Vagyis az uniós forrásokért továbbra is Navracsics Tibor száll ringbe, akinek területfejlesztési területe a Miniszterelnökség alá tartozik. De hogy az újonnan felálló tárca Magyarország soros elnökségét követően is fennmarad, egyelőre kérdéses.
Mint miniszterjelölt, Bóka János hétfőn „mutatkozott be” az Országgyűlés Európai ügyek bizottságában. A testület elnöke úgy vezette fel az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának vezetőjét,
hogy olyan nincs az EU-ban, amiről Bóka nem tudna.
A 44 éves politikus idáig az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára volt, ő vett részt az Európai Bizottsággal (EB) folytatott tárgyalásokon.
Mindemellett 2021-től Bóka lett Orbán Viktor „serpája” is az uniós csúcstalálkozókon (Gottfried Pétert váltva), tehát Bóka volt az, aki részt vehetett az állam- és kormányfők találkozóin a kormányfő mellett, s aki háttértárgyalásokkal készítette elő a terepet a miniszterelnöknek Brüsszelben.
Bóka János egyébként a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett még 2001-ben. Kiválóan beszél angolul, franciául, de életrajzában középfokú orosz nyelvtudás is szerepel.
Jelentős szakmai, politikai karriert tudhat a háta mögött,
a jogi diplomájának megszerzését követően tanársegédként dolgozott az SZTE-n, 2003 és 2004 között az Információs Hivatalnál, majd öt éven keresztül az egykori SZDSZ-es Szent-Iványi István EP-képviselő mellett dolgozott. Miután az SZDSZ kiesett az EP-ből, Bóka visszatért a katedrára. Előbb Szegedre, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE), ahol továbbra is uniós joggal foglalkozott. 2016-ban már dékánhelyettesként.
2017 és 2018 között az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója volt, majd ezután került előbb az Igazságügyi Minisztériumhoz mint az európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár; majd a Miniszterelnöki Kormányirodán a kormányfő EU-s kérdésekért felelős államtitkára lett.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten.
Az Európai Bizottság védelmi unióról alkotott víziója lényegében Kijev vég nélküli támogatását jelenti Moszkvával szemben, de a tagállamokat is ellenőrzés alatt tartaná.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
