Szalai Zoltán megköszönte Michael Fleissnernek és a Langen Müller Verlagnak, hogy a könyv kiadásától nem riadtak vissza, majd kiemelte, a mű egy mélyreható és részletes elemzést nyújt a magyar-német együttműködésről, és segítségére szolgál mindenkinek, aki meg szeretné érteni országunk működését, illetve Európában vállalt szerepét.
Ítéletek helyett: tények, számok
Ezt követően Alexander Grau rövid tartalmi betekintés nyújtott az érdeklődők számára, majd hangsúlyozta, nem könnyű feladat egy országot megérteni, hiszen azon belül is számos különböző régió, mentalitás és különbség van jelen, ezért nehéz kívülállóként következtetéseket levonni. Grau arra is kitért, nincs még egy olyan ország az Európai Unión belül, amelynek a megértés és az elfogadás terén nagyobb problémái lennének Németországgal. Ugyanakkor, sokkal több van a magyar-német kapcsolatok mögött, mint a politikai és megértésbeni súrlódások, gondoljunk csak a virágzó és egyre nagyobb tempóban fejlődő gazdasági kapcsolatokra.
Könyvében Patzelt kísérletet tesz a tények és az adatok bemutatására,
amelyek lehetővé teszik, hogy ítélkezés helyett objektíven lehessen Magyarországról értekezni – hívta fel a figyelmet Grau, majd hozzátette: ezáltal az olvasó maga döntheti el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Európa legveszélyesebb politikusa-e vagy egy békés, polgári konzervatív értékeket valló kormányfő.
Grau továbbá kitért arra is, hogy a magyar történelmet tekintve mindig szem előtt kell tartani a megszálló hatalmak okozta traumákat, mint például a mongol megszállást, a Mohácsi vészt, a Trianoni szerződést vagy az 1956-os szabadságharcot.
Ezek az események mind-mind formálták Magyarország európai együttműködésről alkotott képét, illetve az EU-n belül vállalt szerepét.
Birodalmi, nemzetállami gondolkodás
A szerzővel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság felépítéséből és történelméből adódóan egy, a magyar perspektívától eltérő elképzeléssel rendelkezik Európa jövőjét tekintve. A németországi történelem során a birodalmi szemléletmód a meghatározó, amiben a nemzetállam, mint eszme és mint érdekközösség nem jelenik meg, ellentétben a magyar stratégiai gondolkodással.
A német nézőpontból elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy kormányt kétharmados többséggel válasszanak újra, többször is.