Magyarország nem Budapestből és nem a külföldi kritikusok által felállított képből áll – új kötet hazánkról, németeknek

Szerző: Darkó Tünde Tímea

Werner J. Patzelt Értsük meg Magyarországot: társadalom, állam, politika (németül: Ungarn verstehen: Gesellschaft, Staat, Politik – a szerk.) címen jelentette meg legújabb könyvét a német Langen Müller kiadó gondozásában.

A könyv kiadása egy mérföldkő a magyar-német kapcsolatok aktuális alakulását tekintve, hiszen a szerző a kötet megírása előtt csak a német médiából ismerhette meg Magyarországot, egy olyan szemüvegen keresztül, amely torz képet alkot országunkról,

Nagysikerű könyvbemutató

Június 19-én, hétfőn este zsúfolásig megtelt a müncheni Medienhaus, amikor is a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért korábbi vendégoktatója és az MCC Brussels jelenlegi kutatási vezetője bemutatta a német közönségnek részletes, tényeken alapuló kötetét, melynek célja Magyarország megértése az ítélkezés helyett.

Az eseményt Michael Fleissner, a Langen Müller kiadó vezetője nyitotta meg, ezt követően Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója mondott köszöntőt.

A kötetet Alexander Grau, a Magyar-Német Intézet vendégoktatója mutatta be, később ő vezette a könyv szerzőjével folytatott pódiumbeszélgetést. A rendezvény végén a közel 100 fős publikum is feltehette kérdéseit.

Michael Fleissner köszöntő beszédében hangsúlyozta,

Nincs bennünk reflexszerűen a kölcsönös megértés, a tárgyilagos és objektív látásmódot felváltotta a torz képeken alapuló ítélkezés. Fleissner arra is kitért, hogy magyar modell Európában példaként szolgálhatna, ha sokan ezt nem is tartják elképzelhetőnek.

Szalai Zoltán megköszönte Michael Fleissnernek és a Langen Müller Verlagnak, hogy a könyv kiadásától nem riadtak vissza, majd kiemelte, a mű egy mélyreható és részletes elemzést nyújt a magyar-német együttműködésről, és segítségére szolgál mindenkinek, aki meg szeretné érteni országunk működését, illetve Európában vállalt szerepét.

Ítéletek helyett: tények, számok

Ezt követően Alexander Grau rövid tartalmi betekintés nyújtott az érdeklődők számára, majd hangsúlyozta, nem könnyű feladat egy országot megérteni, hiszen azon belül is számos különböző régió, mentalitás és különbség van jelen, ezért nehéz kívülállóként következtetéseket levonni. Grau arra is kitért, nincs még egy olyan ország az Európai Unión belül, amelynek a megértés és az elfogadás terén nagyobb problémái lennének Németországgal. Ugyanakkor, sokkal több van a magyar-német kapcsolatok mögött, mint a politikai és megértésbeni súrlódások, gondoljunk csak a virágzó és egyre nagyobb tempóban fejlődő gazdasági kapcsolatokra.

amelyek lehetővé teszik, hogy ítélkezés helyett objektíven lehessen Magyarországról értekezni – hívta fel a figyelmet Grau, majd hozzátette: ezáltal az olvasó maga döntheti el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Európa legveszélyesebb politikusa-e vagy egy békés, polgári konzervatív értékeket valló kormányfő.

Grau továbbá kitért arra is, hogy a magyar történelmet tekintve mindig szem előtt kell tartani a megszálló hatalmak okozta traumákat, mint például a mongol megszállást, a Mohácsi vészt, a Trianoni szerződést vagy az 1956-os szabadságharcot.

Ezek az események mind-mind formálták Magyarország európai együttműködésről alkotott képét, illetve az EU-n belül vállalt szerepét.

Birodalmi, nemzetállami gondolkodás

A szerzővel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság felépítéséből és történelméből adódóan egy, a magyar perspektívától eltérő elképzeléssel rendelkezik Európa jövőjét tekintve. A németországi történelem során a birodalmi szemléletmód a meghatározó, amiben a nemzetállam, mint eszme és mint érdekközösség nem jelenik meg, ellentétben a magyar stratégiai gondolkodással.

A kívülről jövő elemzési keretek szerint ez kizárólag manipulációval, nem demokratikus módon érhető el. Mindezt tetézi, hogy Magyarországon egy keresztény-konzervatív látásmód dominál. Természetesen, ha valaki külföldiként meglátogatja Magyarországot Budapesten kormányellenes médiumokkal és civilszervezetekkel találkozik, ami szintén hozzájárul a Magyarországról lefestett negatív képhez.

Ahogy a magyar-német kapcsolatok sem csak az egymás meg nem értéséből és a politikai súrlódásokból. Gondoljunk csak az együttműködés számos területére, a német nemzetiségi és német nyelvű óvodákra és iskolákra, a német nyelvű színházra, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemre, a számos németországi szervezetre és nagyvállalatra, a magyarországi német kisebbség parlamenti képviseletére és a számos további szinergiára, amelyet kihasználhatunk a két ország kapcsolati hálójában.

Patzelt véleménye szerint egy tragikus házasság történeteként érdemes szemlélni a magyar-német kapcsolatokat. A németek nagyon hálásak voltak Magyarország Németország újraegyesítésében vállalt szerepéért, ezt követően azonban nehéz volt megtalálni a közös pontokat, hiszen országunk nem illik bele a német közéleti rendszer által képviselt elemzési keretbe.

Nyitókép készítője: Ferenczy András