Mindenki magasabb fizetést szeretne, de mostmár van, aMI elő is teremtheti
Amivel időt lehet spórolni, amivel hatékonyabbak tudunk lenni, az nagyon értékes. Vagy ön nem szeretne több szabadidőt? Béres Sándor írása.
A progresszív értelmiség (olv. újhülye), sajnos, intellektuálisan halott. Béke soraikra!
A progresszív értelmiség (olv. ellenzéki tótumfaktum) beszél. Ezzel semmi gond, szólásszabadság van, hadd mondják. És az lenne a jó, ha mondanának is valamit. Mert akkor lehetne vitatkozni. De nem mondanak, csak beszélnek. Az évek és a rutin miatt úgy rakják egymás mellé a szavakat, mintha lenne értelme az így létrejövő szövegnek. A szintaktika és a grammatika rendben van, a szemantika hagy maga után kívánnivalót.
Nézzünk egy példát: amikor a progresszív értelmiség (olv. balliberálisok) nagyágyúi a Kossuth-díj (bármelyik díj, ösztöndíj) kapcsán azt mondják, hogy szakma, akkor a hatalomra gondolnak, és amikor a hatalomra gondolnak, akkor a pénzre gondolnak. Ezt jelenti számukra a szakma: hatalom a pénzosztáshoz. Van pár évtizednyi bizonyítékunk eme megállapításunk alátámasztásához. A progresszív értelmiség (olv. Magyarországon világhírű) el van tévedve. Összetévesztik a szakmát a politikával. És itt jön a trükk:
Nincs is szükségük semmiféle legitimációra, rajtuk ne kérjen számon semmit se Isten, se ember, ők az alfa és omega. A progresszív értelmiség (olv. liberárja) a kizárólagos út és az abszolút igazság, az élet nem, az életet leginkább kihagynák a képletből, mert valamiért az élet nem igazolja vissza társadalomjobbító próbálkozásaik nagyszerűségét. A progresszív értelmiség (olv. régi elvtársak) hegyi beszédei a semmi kinyilatkoztatásai. De nem a metafizikai semmi szólal meg általuk, hanem a gondolat hiánya érhető tetten a szavaik mögött.
A progresszív értelmiség (olv. újhülye), sajnos, intellektuálisan halott. Béke soraikra!
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád