Vigyázat! Ha valaki egyszer átesett a skarláton, az sem jelent védettséget. Nem drasztikusan ugyan, de emelkednek az esetszámok: a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnökét kérdeztük, mi lehet ennek az oka.
Január óta hétről hétre egyre több skarlátfertőzöttet regisztrálnak, míg az idei év első hetében mindössze 33 érintett volt, a számok azóta meredeken emelkedni kezdtek – számolt be a Magyar Nemzet; januárban 450, februárban 640, márciusban 870 és áprilisban is 890 megbetegedést regisztráltak. Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője az Infostartnak arról beszélt: március és április között már csak egy 20-as különbség van, vagyis áprilisban vagy esetleg májusban eléri a betegszám a csúcsértéket.
Molnár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, a tünetek jelentkezésekor forduljunk orvoshoz és mielőbb kezdjük meg az antibiotikumos kezelést.
Nem drasztikusan ugyan, de az esetszámok látványosan és tagadhatatlanul növekednek. Egészen pontosan nem tudni, mi ennek az oka.
Az első, amire gondolhatunk, hogy a koronavírus felborította kissé a kórokozók megjelenésének eddig megszokott ciklikusságát – mondja a Mandinernek Gárdos László, a Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) elnöke. Mint rámutatott: míg a Covid-járvány előtt nagyjából tudták, hogy melyik hónapban jellemzően milyen vírusok ütötték fel a fejüket, addig most azt látják, hogy november óta gyakorlatilag párhuzamosan több vírus – RSV, korona, influenza – is okoz megbetegedést.
„Ugyan a skarlátot nem vírus, hanem baktérium okozza, ennek ellenére erre a kórokozóra is jellemző, hogy a Covid-járvány idején bevezetett korlátozó intézkedések miatt nem tudott terjedni, most viszont
két év »éhezést« követően megpróbál életben maradni, vagyis ahogy csak bír, szaporodik, és minél több gazdaszervezetet igyekszik megfertőzni”
– magyarázza Gárdos László.
Ahogy a tüszős mandulagyulladást, úgy a skarlátot, régies nevén a vörhenyt is a legismertebb baktérium, a Streptococcus okozza, jellemzően az 5-15 éves gyermekek betegsége. Cseppfertőzéssel terjed levegőben, aeroszolokkal. Ugyanúgy magas lázzal, torokfájással, nyirokcsomó-megnagyobbodással jár. A mandulagyulladáshoz képest eltérő tünete a gombostűfejnyi, egy-két milliméteres, a bőr felszínéből egy-két milliméterre előre domborodó, libabőrszerű kiütések, amelyek bárhol jelentkezhetnek a testen, de legtöbbször a hajlatokban fordulnak elő.
A másik speciális tünet a nyelven képződő fehér lepedék, ami a betegség harmadik-negyedik napjára leválik, majd úgynevezett málnanyelv – a málnafagyihoz hasonló színű és pöttyös – alakul ki. Mindezek mellett a harmadik tipikus tünet a betegség második fázisában a tenyéren és a talpon megjelenő lemezes hámlás, amit ugyan más betegség is okozhat, de a többivel jelentkezve nagy eséllyel a skarlát áll a megbetegedés hátterében.
„Ha valaki egyszer átesett a skarláton, az nem jelent automatikusan védettséget egy újabb fertőzéssel szemben”
– hangsúlyozza Gárdos László. Ennek a toxintermelő baktériumnak is több alfaja van, ezért előfordulhat, hogy valaki olyan Streptococcussal találkozik, amelynek a toxinjával szemben nincsen ellenanyaga, s ebben az esetben hiába volt korábban skarlátos, ismét megbetegedhet – egészíti ki a gyermekorvos.
A betegséget remekül lehet penicillinnel kezelni, szerencsére – nem úgy, mint a baktérium többsége – érzékeny ezzel a száz éve feltalált anyaggal szemben. „A penicillint olyan régóta használjuk, hogy a kórokozók többsége megtanult már ellene védekezni, szerencsére a skarlát még nem” – magyarázta Gárdos László.
Ha nem kezelik…
Gárdos László fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár a kór cseppfertőzéssel terjed, akit antibiotikummal kezelnek 24-36 órája, már nem tudja átadni a betegséget. Lappangási időben a skarlát nem fertőz.
– ezek lehetnek a skarlát szövődményei. „Nem kell azonban megijedni, az elmúlt évtizedben nagyon kevés ilyennel találkoztak a fiatal, de még az idősebb orvosok is, ugyanis ezek a szövődmények nagyon ritkák, penicillinnel betegség jól kezelhető” – nyugtat végül az orvos.
Nyitókép: Ficsor Márton
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
Több helyen is vízkorlátozást kell elrendelni.
A Műcsarnokban néhány hónapig a magyar fényképészeté a főszerep: a III. Fotóművészeti nemzeti szalon mellett megnyílt a Hemző Károlyt és mai örököseit időhídként összekötő tárlat is.
