Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet szerint Böröndi Gábor „elferdítette a történelmet”. A vezérkari főnök 1939 eseményei kapcsán arról beszélt: szerinte „nem fogták meg időben békefolyamattal az eszkalációt”.
Lengyelország budapesti nagykövete, Sebastian Kęciek nyílt levélben reagált Böröndi Gábor magyar vezérkari főnök minapi nyilatkozatára, amelyben a náci Németország és Lengyelország 1939-es háborús konfliktusáról fejtette ki nézeteit.
Úgy fogalmazott. „Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége?
Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal az eszkalációt,
és ez elvezetett a második világháborúhoz.”
Böröndi az M1 műsorában
Sebastian Kęciek levelében úgy fogalmazott: „Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját »lokális háborúnak« nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal.”
A nagykövet szerint „ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.”
Kęciek arról írt: a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem az appeasement politikája és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények. A titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Adolf Hitler és Joszif Sztálin befolyási övezeteket osztottak fel egymás között, ezzel Lengyelország felosztását is megtervezték. Ezen megállapodás értelmében 1939. szeptember 1-jén a Harmadik Birodalom hadserege fegyveres, provokálatlan támadást indított Lengyelország ellen, míg szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadta meg keletről a védekező Lengyelországot –
– fogalmazott a nagykövet.
„Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését. Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió, és következésképpen a szövetségeseik által kitervelt bűnös akcióinak” – írta Kęciek
A nagykövet kifejtette: „Ma, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni.”
Hozzátette: „Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megemlítsem Altábornagy Úrnak, hogy 1939-ben Magyarország, miközben hivatalosan Németországgal állt szövetségben, megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban. Gróf Teleki Pál, a Magyar Királyság kormányának akkori miniszterelnöke azt mondta: »Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában«. A magyar politikus ezen reakcióját soha nem felejtjük el.”
Fotón: Böröndi Gábor (MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ukrán Védelmi Minisztérium katonai hírszerzésének egyik tisztje kifejtette: „csak azt engedjük meg a magyaroknak, hogy az utcákat takarítsák”.
Szerinte az elnök ezzel védené meg népe „méltóságát és becsületét”.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Összecsapott a két neves politikai elemző.
A honvédség továbbra is részt vállal a veszélyeztetett térségekben tartózkodó magyarok kimenekítésében.
Mi történik akkor, amikor a politikai indulatok kilépnek az online térből, és a valóságban is megjelennek? A Mandiner új dokumentumfilmje, a Sajtóvadászat olyan történeteket mutat be, amelyek az elmúlt időszakban egyre gyakrabban fordulnak elő a magyar közéletben.
Az időjárás rendre felforgatja a versenyszervezők mindennapjait.
