Nemzetiségi kérdéseken vitatkoztak a parlamenti pártok.
„Komoly vitát generált a parlamentben szerdán Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár beszámolója a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről” – fogalmaz szerdai cikkében a Blikk. Mint a lap tájékoztat, az ülésen Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta:
míg a társadalmi kirekesztettségnek és szegénységnek kitettek aránya 28,6 százalékról 19,3 százalékra, az EU-s átlag alá csökkent.
Az MSZP-s Vajda Zoltán többek között sötét időszaknak minősítette a 2019-2020-as éveket az egyenlő bánásmód és a nemzetiségek tekintetében, valamint felsorolta a romák problémáit is, akiket a legkiszolgáltatottabb csoportként értékelt.
A Mi Hazánk képviselője, Dócs Dávid többek között arról beszélt, hogy „Romániában az erdélyi magyarok jelképeit tiltják folyamatosan, magyar hazafiakat zárnak évekre börtönbe koncepciós terrorváddal”, de kitért arra is:
Ukrajnában válogatott módszerekkel próbálják véglegesen felszámolni az ottani őshonos magyar kisebbséget.”
Varga Ferenc független képviselő elmondta, hogy a DK álláspontját közvetíti felszólalásában, valamint többek között rámutatott: a legnagyobb kisebbségnek, a cigányságnak nincs parlamenti képviselete szószólói szinten sem.
Berki Sándor, a Párbeszéd képviselője többek között arról beszélt, hogy
a 18-64 év közötti romák 86 százaléka nem jutott el az értettségiig, a roma gyerekeket a szegénységen túl, az iskolai szegregáció sújtja a leginkább”.
A Jobbik képviselője, Brenner Koloman pedig többek között arról, hogy míg a hazai nemzetiségpolitika keretében „12 nemzetiség ügyét normálisan tudják működtetni, ez nem igaz a hazai cigányságra”.
Varga Ferenc, független képviselő erre nem sokkal később felidézte, hogy volt olyan idő, amikor – mint fogalmazott –Gyöngyöspatán „a cigányság volt a patás ördög”. Noha a kormányoldali megszólalók szerint ez valójában egy baloldali játszma következménye volt – zárul a Blikk tudósítása, melyet ide kattintva olvashatnak teljes egészében.
Nyitóképünk csupán illusztráció. Fotó: Földházi Árpád
A Zürichi Filmfesztiválon debütált „MI-színésznő”, Tilly Norwood miatt a SAG-AFTRA keményen nekiment a technológiának. A színészszakszervezet szerint az emberi előadókat fenyegető algoritmusok időzített bombák.
A támadók először nem tankokkal jönnek, hanem kódokkal és hazugságokkal.
Egyszerűen elképesztő, amit ezek megengednek maguknak.
Több ezer szövetségi alkalmazottat küldhetnek kényszerszabadságra.
Ursula von der Leyen elvesztette a Parlament bizalmát.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljes vita bárki számára visszanézhető a YouTube-on.
Egyértelmű célt fogalmazott meg az ukrán hadsereg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén Krasznahorkai Lászlónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. A kuratórium indoklása szerint „látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét”. Győrffy Ákos írása.
