Az MMM első operatív igazgatója azt szeretné elérni, hogy az általa feltárt szabálytalanságok okán a bíróság érvénytelenítse a 2022. június 18-án megtartott közgyűlésen született határozatokat, így például Márki-Zay Péter elnökké választását. A politikus szerint egy elégedetlen kisebbség igyekszik az egyesületet destabilizálni, mindenféle legitimitás nélkül.
Nincs minden rendben a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) egyesület, valamint annak jelenlegi vezetése körül. Mondjuk Márki-Zay Péter elnök ezt egyáltalán nem így gondolja – érthető mód –, hiszen a Mandinernek azt mondta: az az eljárás, amelyről a Jobbik-közeli Alfahír írt először (még januárban), egy szűk körhöz (az egyesület három egykori vezetőjéhez, illetve egy konkurens politikai szervezethez) köthető, akiknek „nyilvánvaló anyagi érdeke fűződik az MMM és személyem támadásához”.
De miről is van szó? Az egyesület első operatív igazgatója, későbbi stratégiai igazgatója, majd országos kampányfőnöke azt szeretné elérni, hogy az általa feltárt szabálytalanságok okán a Fővárosi Törvényszék érvénytelenítse az MMM 2022. június 18-án megtartott (megismételt!) közgyűlésen született határozatokat.
A legutóbbi tárgyalás tudomásunk szerint március 29-én történt, és ugyan kerestük a felperes jogi képviselőjét, hogy adjon tájékoztatást, mi történt a bíróságon, nem jártunk sikerrel. Azt a választ kaptuk, mivel az ügy jelenleg is folyamatban, így nem szolgálhatnak érdemi információval. Ahogy az MMM-vezér és az operatív igazgató, Vékás Sándor sem. Azt azonban ők fenntartják, hogy az egyesület jelenlegi vezetése a tagság nagy többségének támogatásával, szabályosan gyakorolja az MMM vezetését. „A tavalyi vezetőségváltáson az elégedetlen kisebbség igyekszik az egyesületet destabilizálni, mindenféle legitimitás nélkül” – fűzte hozzá portálunknak Márki-Zay Péter.
Az Alfahír cikkében mások mellett az olvasható, a felperes nehezményezi, hogy a közgyűlésre kiküldött meghívó nem felelhetett meg a jogszabályi követelményeknek, mivel abban nem szerepeltek napirendi pontok, majd a vezetőség számára érkező, de az elnöknek nem tetsző napirendi kiegészítéseket lesöpörték az asztalról; hogy „az Elnökségi tagok visszahívása” című napirendi pont maga és annak tárgyalása és szavaztatása ugyancsak aggályos volt; illetve hogy az elnökség tagjainak visszahívásáról nem külön-külön, hanem kollektíve döntöttek.
Hab a tortán, hogy a cikk szerint Civil Identitás Platform (CIP) – az MMM ernyőszervezetként is funkcionál – aggályosnak tartotta az elnökséghez írt levelében, hogy a 2021-es pénzügyi beszámoló pénzmaradványa nem egyezik meg a 2022. évi pénzügyi terv nyitóegyenlegével.
Azonban a pénzügyi beszámolókat elfogadták, a dokumentumokat a Felügyelő Bizottsági (FB) részéről sem Bod Péter Ákos, sem Mellár Tamás tagok nem jegyezték ellen.
A lap információi szerint, még az idén januárban kezdődő tárgyalás előtt a Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy csak azért nem függeszti fel a június 18-ai közgyűlési határozatok végrehajtását, mert működőképes elnökség hiányában az MMM működése ellehetetlenülhetne, amely súlyosabb hátrányt okozna, mint ha a bíróság nem függeszti fel a határozatok végrehajtását.
Arról viszont már a Mandiner értesült, hogy a március 29-i tárgyalási nap előtt a felperes, valamint Lukácsi Katalin kapott levelet, amelyben közélték: etikai eljárást indítanak. A levélben szerepel Lukácsi elhíresült Facebook-posztja:
Önkritikusan írom, tanulság a jövőre nézve: Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter nélkül garantált a siker.”
Az Index március utolsó hetében számolt be arról az eljárásról, amelyben bíróság elé kellett állnia a hódmezővásárhelyi polgármesternek, miután a választási kampányban iszlamista terroristának, nem-zetközi körözés alatt álló bűnözőnek, a Fidesz által betelepített nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a jordániai tiszteletbeli konzult, Zaid Naffát. Márki-Zay, ahogy szót kapott, elnézést kért. Elmondása szerint a megszólalásaiban nem Zaid Naffára gondolt, hanem Atiya Khouryra.
Csakhogy egy nappal később a következőket mondta a hódmezővásárhelyi televízióban a polgármester: „Tehát, ha ennek ellenére a tévedésem miatt a bíróság majd valamekkora büntetést kiró, azt nyilván be fogom fizetni, mint ahogy tavaly, amikor tárgyalás nélkül a kampányidőszakban én nem értem rá el-menni, és emiatt ott távollétemben egymillió forint bírságra ítéltek.
Azt is kifogom fizetni, nyilván hál' Istennek a kampánypénzekből anélkül, hogy én csődbe mennék.
Még mindig nagyon sok kedves támogatónak köszönhetően, ezekkel a perekkel engem nem fognak csődbe vinni egyhamar. Nagyon szépen köszönöm a támogatást ilyen szempontból!”
Nyitókép: Facebook
Korábbi videónkat ITT nézhetik vissza:
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
A rapper 1956-hoz hasonlította az idei választásokat.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
