Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint nem csupán a dolgozóik helyzete javulhat meg alapvetően, hanem sokkal biztonságosabbá válhat a betegellátás.
Nagyon komoly előrelépés a kormánynak az az elképzelése, amely a 2024-től esedékes nagyon jelentős, összességében mintegy 50 százalékos béremelésre vonatkozik – mondta el a Mandinernek a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Balogh Zoltán közölte, a pontos mértéket még nem tudják, a bértábla ugyanis nagyon összetett – nyolc végzettségi kategória és 17, a szakmában eltöltött időre vonatkozó sor található benne –, Takács Péter egészségügyi államtitkár a minap egy csoportot emelt ki: a 19-21 év munkaviszonnyal rendelkezők 390 ezer forintos bruttó bére 650 ezerre emelkedik, ez hatvan százalékos növekedésnek felel meg.
A szakmai köztestület vezetője bízik benne, hogy az új bértábla az orvosi bértábla belső arányait követi, s minél régebb óta dolgozik valaki az ágazatban, annál magasabb illetményben részesül, jelenleg ugyanis négy évtizednyi munka után csak alig 60-80 ezerrel nő a besorolás szerinti összeg, ami elfogadhatatlan. A kezdő fizetés legalább dupláját el kellene érnie a dolgozónak a pályája végén – jelentette ki.
Balogh azt mondta, ez a bérrendezés nagyon sokat jelent annak érdekében, hogy
de alkalmas lehet arra is, hogy a jelenleg is itt dolgozók az alacsony fizetésük miatt ne hagyják ott a munkahelyüket. A külföldre távozottak közül is várhatóan sokan hazajöjjenek ekkora bér esetén, azok a szakvégzettek pedig, akik más ágazatban voltak kénytelenek elhelyezkedni, visszatérhetnek a hivatásukhoz. Ezzel a lépéssel – érvel az MESZK elnöke – természetesen nem csupán a dolgozóik helyzete javulhat meg alapvetően, hanem sokkal biztonságosabbá válhat a betegellátás.
S azért létkérdés, hogy ez a kormányzati ígéret valóra is váljon – fogalmaz –, mert jelenleg mintegy 100 ezren tartoznak az egészségügyi szakdolgozói körbe, de 20-25 ezer munkavállaló hiányzik a rendszerből, holott égető szükség lenne az ő foglalkoztatásukra.
Az elnök szerint azonban az idei béremelési kérdést is rendezni kell. A kormány júliustól 18 százalékkal növelné a fizetést – ez éves szinten csupán 9 százalékot jelentene –, de a szakdolgozók ezzel nem értenek egyet. Balogh kijelentette, ha csupán az év második felétől történne meg az emelés, akkor 22 százalékot szeretnének, a 18 százalék akkor lenne elfogadgató a számukra, ha januártól visszamenőleg kapnák. Ha ez nem így történik, akkor tovább nyílik az olló az orvosok javára, ami feszültséget gerjeszt.
Nyitóképünk illusztráció: Védőfelszerelést viselő ápolók a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án.MTI/Vasvári Tamás
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint egyre többen mennek pedagógusnak.
Jelentős béremelésre készül a kormány a következő években.
Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
Habár lassult, de a gyors bérnövekedés júniusban is fennmaradt hazánkban. A bruttó átlagkereset 642 ezer forint volt, a bérdinamika pedig az év végéig kitarthat a Makronóm Intézet elemzője szerint. Kétség a jövő évi emelkedéssel kapcsolatban van, amelyet illetően még sok a bizonytalanság.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
