Friss kutatás: egy egész társadalmi réteg ellenzi Ursula von der Leyen legújabb tervét
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
A gazdák nem tudnak egyik napról a másikra teljességgel megváltozni, hiszen sem eszközállományuk, sem tudásuk nincs ahhoz, hogy változzanak. Interjú.
„Hangsúlyosnak kell lennie az öntözéses gazdálkodásnak? Érdekes adatokat találtam: körülbelül 80 ezer hektárnyi az öntözött terület.
Ez így van, 87,5 ezer hektár, tehát alig 2 százalék.
Azért ez nagyon alacsony arány.
Ez így van, az európai átlag nyolc. Törekszünk mi is arra, hogy elérjük a nyolcat. De ahogy szemléletváltásra van szükség a vízgazdálkodásban, úgy a termelésben is. A gazdák nem tudnak egyik napról a másikra teljességgel megváltozni, hiszen sem eszközállományuk, sem tudásuk nincs ahhoz, hogy változzanak.
Drága, de hosszú távon megtérülő beruházás az öntözőrendszer telepítése. Talán öntözési közösségeket kéne létrehozni.
Meg is teremtettük ennek a lehetőségét. Késztetjük is a gazdákat, hiszen akkor sokkal gazdaságosabban beruházható, sokkal gazdaságosabban működtethető. Egy csomó mindenben változni kell. Nem úgy van, hogy ma gabonát termesztettem, sosem öntöztem és akkor holnap majd beállok és valamilyen szántóföldi zöldséget vagy éppen csemegekukoricát fogok termeszteni, ami egészen más termesztési technológiát, struktúrát, értékesítést igényel. Ez egy folyamat. Ezért tűztük ki célul azt, hogy először szeretnénk a kettő százalékból négy-öt százalékot elérni, erre kettő-három évet adtunk magunknak, és aztán kell egy nagy levegőt vennünk és megdupláznunk, mert akkor már lesz akkora tapasztalat, hogy egyik gazda is át tudja adni a másiknak, és láthatják a gazdák, hogy a biztonságos termelés alapfeltétele az, hogy az öntözési lehetőség meglegyen.
Az aszály általi fenyegetettség miatt szükség lehet a növénytermesztésben a terményszerkezet átalakítására? Váltani kell?
Így van. Nem lehet csak összetenni a kezünket vagy hamut szórni a fejünkre és azt mondani, hogy jaj, nekünk mennyi gondunk van, hanem változni kell és ez nagyon nehéz dolog. Ahogy a vízgazdálkodás szemléletében változás kell, a termelésünkben is. Azt a genetikai potenciált, azt a sokszínűséget, ami a génbankjainkban megvan, elő kell vennünk és meg kell találnunk azt a fajtát, amely kevesebb csapadékból is eredményes tud lenni, és akkor jön egy sokkal nehezebb dolog. Meg kell találnunk esetleg azt az új növényi kultúrát, amivel eredményesebben tudunk és biztonsággal termelni.”
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner