Beengedjünk-e minden lövést, ami a kapunkra jön?

„A hétfői MTK-Diósgyőr, másodosztályú labdarúgó-mérkőzés szünetében olyasmi történt, ami megmozgatta a fél országot. Sosem lehet tudni, mi válik üggyé, mire csap le éhesen a közvélemény; de amikorra eldöntöttem, hogy a kis színes hírről írok pár sort, addigra az internetes honlapokat, közösségi oldalakat, a média különböző felületeit elárasztották a témával kapcsolatos bejegyzések. Még mondja valaki, hogy a focinak nincs társadalmi mozgósító ereje.

A második félidő előtti kezdőrúgást egy tízéves kisfiú kapta a születésnapjára. (Van ilyen, én is vettem a fiamnak a huszadikra a Siófok-DVTK meccsre 2021 nyarán.) Csakhogy por került a gépezetbe, a hazai játékosok felbíztatták a kissrácot, hogy ne érje be a kezdőrúgással (amire az üzlet köttetett), hanem bónuszként vezesse rá az ellenfél kapujára a labdát, és rúgjon gólt. Énok lelkesen nekivágott, ám nem elég erős és nem kellően meghelyezett lövését a diósgyőri kapus kivédte. Természetesen egy futballista nem ismer elveszett labdát, Énok utána futott, még egyszer próbálkozott, de ekkor sem sikerült túljárnia a hálóőr eszén.

Első pillanatra tisztának látszik az eset: egy gyerek örömét elrontotta egy felnőtt, van-e ennél szomorúbb és szánalmasabb. Kicsit jobban megkapargatva kiderül, hogy mint szinte mindig, a dolog megítélése megosztóbb ennél. (Ha visszautalunk a cikk legelejére, eszünkbe juthat, hogy nem mindenki gondolja azt, amit Fábry Sándor vagy én, hiszen a DK-nak 14% körüli támogatottsága van.) Az egyik lap olvasói szavazásán például a kétharmad szerint be kellett volna engednie, de ezek szerint egyharmad a kapussal ért egyet. (És ami a legdurvább, hogy ez nem feltétlenül fedi le a kormánypárti kétharmadot, hanem egészen fura metszéspontokat produkál a társadalmon belül.) A diósgyőri portás mindenesetre arra gondolhatott: az első félidőben kaptam két gólt, most még itt a szünetben is meg akarnak alázni, egy tízéves kölyökkel rúgatnának gólt, na ne má’. Később persze megkövette a srácot, ajándékot is ígért neki. Hirtelen Énok vált a mainstream-mé.”

***

Nyitókép: Képernyőfotó