A 2021-es gyermekvédelmi törvény miatt 2022 decemberében lett per, amelyhez az Európai Bizottság mellett Belgium is csatlakozott.
„Magyarország nem hagyja magát! A mai napon ellenkérelmet nyújtottam be az Európai Unió Bíróságához a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban” – jelentette be szerda esti Facebook-posztjában Varga Judit, aki leszögezte: a kormány továbbra is kitart azon megyőződése illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak mellett, hogy az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, a gyermekek neveléséről dönteni pedig a szülők joga.
„Az elmúlt hetekben napvilágra került esetek is bizonyítják, hogy nagy szükség van a gyermekvédelmi törvényre, sőt további intézkedések meghozatalára is” – zárul az igazságügyi miniszter posztja.
Tavaly decemberben perelte be az Európai Bizottságot a 2021 júniusában elfogadott gyermekvédelmi törvény miatt. A per előtt egy kötelezettségszegési eljárást is zajlott, amelynek során nem tudták rendezni a felek a vitájukat, és ezért léptette most bírósági szakaszba az ügyet a Bizottság azzal, hogy beadta a peranyagot az Európai Bíróságra.
Ismert: az ominózus törvény tágította a pedofil bűnelkövetők elleni fellépés lehetőségeit, és amelynek értelmében például tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
Belgium például 2021-től a jogszabály elleni harc élére állt, és 17 másik tagállamot vett rá, hogy fogadjanak el közös nyilatkozatot, amelyben aggodalmukat fejezik ki az LMBTQI+ embereket hátrányos helyzetbe hozó intézkedés miatt, és úgy vélik, hogy az sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. A Benelux állam egyébként februárban csatlakozott a hazánk elleni keresethez.
Nyitókép: MTI/Az Európai Unió Bírósága
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A választások után a nőjogi NGO-k ráadásul kifejezetten gyorsan környékezték meg az új kormányt.
Orbán Viktor marad, de csak egy évre, a Fidesz új alelnökökkel, elnökséggel és alapszabállyal megy neki az ellenzéki időszaknak tizenhat évnyi kormányzás után. A kongresszuson a kritikus hangok is helyet kaptak, de csak mértékkel.
A Fidesz újraválasztott elnöke a korábbi igazságügyi miniszteréről is beszélt a párt kongresszusán.
Myilvánvalónak látszik, hogy az a liberális (át)nevelés fog eluralkodni az oktatásban, nevelésben, amelytől az Orbán-kormány a gyermekvédelmi törvénnyel igyekezett óvni a gyerekeket.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Először alkalmazták közvetlenül az EU Alapjogi Chartájának értékeit rögzítő 2. cikket.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
