Itthon és külföldön is sok magyar vesztette már eletét tömegbalesetekben
2023. március 19. 08:23
Szajol, Deutschlandsberg, Kolontár, Verona – szörnyű tragédiák történtek az elmúlt évtizedekben, amelyeknek magyarok voltak az áldozatai.
2023. március 19. 08:23
p
12
Mentés
Bár a múlt heti, M1-esen történt tömegbaleset volt az eddigi legsúlyosabb ilyen szerencsétlenség magyar autópályán, a katasztrófák, közlekedési tragédiák sajnos hazánkat sem kerülték el az elmúlt évtizedekben. Igaz, szerencsére több tízezer áldozattal járó természeti katasztrófa nem történt még a Kárpát-medencében.
A hétvégi brutális balesetbennegyvenen sérültek meg, egy ember életét pedig már nem tudták megmenteni. Több esetben azonban ennél jóval magasabb volt a halálos áldozatok száma.
Mik voltak a legnagyobb tömegbalesetek Magyarországon?
Az egyik legsúlyosabb szerencsétlenség 1994 december 2-án történt Szajolon, amikor emberi mulasztás miatt a Nyíregyházáról Budapestre közlekedő gyorsvonat közvetlenül az állomáson való áthaladás előtt, 110 km/órás sebesség mellett kisiklott, a vonatkocsik pedig egymásba illetve az állomás épületébe rohantak. A helyszínen 27-en vesztették életüket, további négy ember a kórházban halt meg. Több, mint félszázan szenvedtek sérüléseket. A katasztrófát az okozta, hogy gyorsvonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek, amelynek követeztében a váltók átálltak.
Több olyan tragédia is történt, amelyben a vonat ütközött busszal. Nemrég volt a harmincadik évfordulója a pörbölyi buszbalesetnek, amelyben tizenegy kisiskolás vesztette életét, amikor az őket a közeli Bátaszékre szállító busz vezetője érthetetlen módon behajtott a vasúti átjáróba, miközben jött a vonat. Bár a baleset idején a vasúti átjárónál nem működött fénysorompó, mert kilopták belőle az akkumulátort, sosem derült ki, hogy a buszvezető miért nem állt meg a kereszteződés előtt.
Hasonló tragédia történt Siófoknál, 2003 május 8-án, amikor egy német nyugdíjas csoportot szállító turistabusz sofőrje a fénysorompó tilos jelzése ellenére a sínekre hajtott. A Budapestről Nagykanizsára tartó gyorsvonat mintegy 100 km/-h-ás sebességgel haladva ütötte el a buszt, amely kettészakadt. Hátsó részét a vonat még 300 méteren keresztül tolta maga előtt. Az autóbusz 38 utasából 33-an vesztették életüket.
Deutschlandsberg és Verona: amikor diákok vesztették életüket
Közben magyar buszokkal külföldön is történtek súlyos katasztrófák. Az 1999 januári Deutschlandsberg-i baleset során egy sítáborozó, kőszegi diákokat szállító, hibás fékrendszerű busz – miután egy lejtős, kanyargós útszakaszon nem tudott lassítani – az egyik kanyarban kisodródott, majd megpördült a tengelye körül, legurult egy domboldalon, és mintegy 15 métert zuhant. A tragédiában tizennyolcan veszték életüket.
Hat évvel ezelőtt 2017 január 20-án éjjel szintén 18 diák vesztette életét, amikor ugyancsak egy sítáborban részt vevő fiatalokat és kísérőiket szállító busz Verona közelében az autópálya egyik betonhídjának pillérének csapódott, majd kigyulladt. Az ügyben indult büntetőeljárásban a bíróság megállapította, hogy a súlyos alvászavarban szenvedő buszvezető elaludt, ez vezetett a katasztrófához. A sofőr végül hat év fogházat kapott a tavaly lezárult perben.
Mi okozta a vörösiszap-katasztrófát?
A kolontári vörösiszap-katasztrófa során tíz ember vesztette életét, és 150-en sérültek meg, amikor a 2010 október 4-én átszakadt a MAL Magyar Aluminium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Kolontár és Ajka között lévő vörösiszap-tározója gátjának fala. A több, mint egymillió köbméternyi, mérgező vörösiszap percek alatt több környező települést elöntött, soha nem látott mértékű környezeti katasztrófát okozva. A katasztrófa miatt indult büntetőperben a cég három vezetőjét letöltendő börtönbüntetésre ítélték, a károk helyreállítása 38 milliárd forintot emésztett fel.
Bár halálos áldozattal nem járt, felmérhetetlen mértékű környezeti katasztrófát okozott a tiszai cianid szennyezésis 2000 januárjában, amikor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.
Nyitókép: a március 11-i tömegbalesetben kiégett autó roncsai (Fotó:MTI/Lakatos Péter)
Bámulatos, milyen elánnal szereti lengetni a magyar a bezzegnyugati mércét, amikor elvárásokat támaszt, és mennyire szem elől veszíti, ha a saját hozzáállásáról van szó. Francesca Rivafinoli írása.
Újra működik a Keleti pályaudvar, egyre több vonalon áll helyre a vonatközlekedés – jelentette be Lázár János, aki árulásnak tartja Vitézy Dávid állításait.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 12 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Krupp Skya
2023. március 19. 18:12
Szerintem az Unió be fogja vonni a magyarok vezetői engedélyét és így csökken a károsanyag kibocsájtás, megszűnik majd az a, mi a faszom ott fenn ja, ózon lyuk.
Kari geri majd meg oldja 30-km/ó Bp.
Eu meg oldja 70-év felett páv.
Levegő m-csoport vill autó.
LEGJOBB az lenne ha a vasút is csak 30/óra sebességgel közlekedne akkor talán nem lenne baleset meg ember halál sem vissza kell menni az őskorba!
A városokból kitiltani a gépjárműveket vissza a lovas kocsikat!
HURRÁ !!!
Totó kutya mellett megbeszélik majd a kiürült Szemlőhegyi ingatlanban, mennyire volt sikeres a gyerekek ösztöndíjas orosz-tanulása, meg a meg a magyar titkosszolgák oroszok általi hazugságvizsgálata.