Itthon és külföldön is sok magyar vesztette már eletét tömegbalesetekben

Bár a múlt heti, M1-esen történt tömegbaleset volt az eddigi legsúlyosabb ilyen szerencsétlenség magyar autópályán, a katasztrófák, közlekedési tragédiák sajnos hazánkat sem kerülték el az elmúlt évtizedekben. Igaz, szerencsére több tízezer áldozattal járó természeti katasztrófa nem történt még a Kárpát-medencében. 

A hétvégi brutális balesetben negyvenen sérültek meg, egy ember életét pedig már nem tudták megmenteni. Több esetben azonban ennél jóval magasabb volt a halálos áldozatok száma. 

Mik voltak a legnagyobb tömegbalesetek Magyarországon?

Az egyik legsúlyosabb szerencsétlenség 1994 december 2-án történt Szajolon, amikor emberi mulasztás miatt a Nyíregyházáról Budapestre közlekedő gyorsvonat közvetlenül az állomáson való áthaladás előtt, 110 km/órás sebesség mellett kisiklott, a vonatkocsik pedig egymásba illetve az állomás épületébe rohantak. A helyszínen 27-en vesztették életüket, további négy ember a kórházban halt meg. Több, mint félszázan szenvedtek sérüléseket. A katasztrófát az okozta, hogy gyorsvonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek, amelynek követeztében a váltók átálltak.

Több olyan tragédia is történt, amelyben a vonat ütközött busszal. Nemrég volt a harmincadik évfordulója a pörbölyi buszbalesetnek, amelyben tizenegy kisiskolás vesztette életét, amikor az őket a közeli Bátaszékre szállító busz vezetője érthetetlen módon behajtott a vasúti átjáróba, miközben jött a vonat. Bár a baleset idején a vasúti átjárónál nem működött fénysorompó, mert kilopták belőle az akkumulátort, sosem derült ki, hogy a buszvezető miért nem állt meg a kereszteződés előtt.

Hasonló tragédia történt Siófoknál, 2003 május 8-án, amikor egy német nyugdíjas csoportot szállító turistabusz sofőrje a fénysorompó tilos jelzése ellenére a sínekre hajtott. A Budapestről Nagykanizsára tartó gyorsvonat mintegy 100 km/-h-ás sebességgel haladva ütötte el a buszt, amely kettészakadt. Hátsó részét a vonat még 300 méteren keresztül tolta maga előtt. Az autóbusz 38 utasából 33-an vesztették életüket.

Deutschlandsberg és Verona: amikor diákok vesztették életüket

Közben magyar buszokkal külföldön is történtek súlyos katasztrófák. Az 1999 januári Deutschlandsberg-i baleset során egy sítáborozó, kőszegi diákokat szállító, hibás fékrendszerű busz – miután egy lejtős, kanyargós útszakaszon nem tudott lassítani – az egyik kanyarban kisodródott, majd megpördült a tengelye körül, legurult egy domboldalon, és mintegy 15 métert zuhant. A tragédiában tizennyolcan veszték életüket.

Hat évvel ezelőtt 2017 január 20-án éjjel szintén 18 diák vesztette életét, amikor ugyancsak egy sítáborban részt vevő fiatalokat és kísérőiket szállító busz Verona közelében az autópálya egyik betonhídjának pillérének csapódott, majd kigyulladt. Az ügyben indult büntetőeljárásban a bíróság megállapította, hogy a súlyos alvászavarban szenvedő buszvezető elaludt, ez vezetett a katasztrófához. A sofőr végül hat év fogházat kapott a tavaly lezárult perben.

Mi okozta a vörösiszap-katasztrófát?

A kolontári vörösiszap-katasztrófa során tíz ember vesztette életét, és 150-en sérültek meg, amikor a 2010 október 4-én átszakadt a MAL Magyar Aluminium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Kolontár és Ajka között lévő vörösiszap-tározója gátjának fala. A több, mint egymillió köbméternyi, mérgező vörösiszap percek alatt több környező települést elöntött, soha nem látott mértékű környezeti katasztrófát okozva. A katasztrófa miatt indult büntetőperben a cég három vezetőjét letöltendő börtönbüntetésre ítélték, a károk helyreállítása 38 milliárd forintot emésztett fel.

Bár halálos áldozattal nem járt, felmérhetetlen mértékű környezeti katasztrófát okozott a tiszai cianid szennyezés is 2000 januárjában, amikor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.

Nyitókép: a március 11-i tömegbalesetben kiégett autó roncsai (Fotó:MTI/Lakatos Péter)