Nincs megállás! Lattmann Tamás nem fizet sérelemdíjat, Gaudi-Nagy Tamás újra beperli

Rövidesen benyújtja saját és szervezete személyiségi peres keresetét a nemrég jogerősen rágalmazás miatt elítélt Lattmann Tamás ellen Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője – tájékoztatta a Mandinert az ügyvéd. Mint fogalmazott: „ezzel az üggyel biztatást szeretnénk adni a nemzeti érdekű ügyekben balliberális oldalról támadást szenvedő hazafiaknak, hogy érdemes kiállni és fellépni a jogsértés megtorlás érdekében, mert a háttérhatalmi érdekeket szolgáló balliberálisok egyáltalán nem legyőzhetetlenek a jogi küzdőtéren sem.”

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a balliberális jogászt azért mondta ki bűnösnek a bíróság, mert egy 2021-es írásában „ügyvédmaffiának” titulálta a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak jogi képviseletét is ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ), Gaudi-Nagy Tamást pedig „ügyvédmaffia” vezetőjének.

Bűnügyi költség igen, sérelemdíj nem

A Fővárosi Törvényszék ítéletében kétrendbeli rágalmazás vétségében találta bűnösnek a jogászt, akit egy év próbára bocsátott és a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezett.

amelyben követelte a rágalmazó szófordulat cikkből való törlését, elégtételi közlemény megjelentetését, a jogerős ítélet szerinti bűnügyi költség megfizetését és  bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés miatti sérelemdíjak (1-1 millió forint sértettenként) megfizetését.

Lattmann védője, Sziklai János azonban jelezte a sértetteknek, hogy bár a bűnügyi költségeket védence megtéríti, (erre a múlt héten sor is került) az összesen 2 milliós sérelemdíjat egyelőre nem volt hajlandó kifizetni. Gaudi-Nagy Tamás ezért kezdeményez most polgári pert, az NJSZ és saját követelései kikényszerítése érdekében.

A vélemény-nyilvánítás szabadsága nem korlátlan

Az NJSZ beszámolójában emlékeztetett, hogy munkájuk eredményeképpen sikerült egy kormányhatározat révén kártérítéseket elérni az 2006 őszi állami terror utolsó áldozati csoportjának, amelyről Varga Judit igazságügyi miniszter adott hírt még 2021-ben. Lattmann erre reagált saját írásában, amelyben bűncselekmények elkövetésére szakosodott szervezett bűnözői csoportként állította be Gaudiékat, akik ezek után indítottak magánvádas eljárást a jogász ellen.

Lattmannék az eljárás során többek között azzal védekeztek, hogy a jogász véleményt és nem tényállítást fogalmazott meg, és arra is hivatkoztak, hogy a közszereplőknek többet kell eltűrniük, mint az egyszerű állampolgároknak. Azonban sem az első, sem a másodfokú bíróság nem osztotta álláspontjukat. Ahogy a jogerős döntést is kimondta, az első fokon eljáró kerületi bíróság

A közszereplők tágabb tűrési kötelezettsége pedig nem jelenti a rájuk vonatkozó tények meghamisításának tűrését. A Fővárosi Törvényszék arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a vélemény-nyilvánítás alkotmányos alapjog, a vélemény-nyilvánítás szabadsága nem korlátlan.

Nem az első eset

Ahog az NJSZ is emlékeztetett, Lattmannak – akinek neve még baloldali kormányfő-jelöltként is felmerült 2018-ban – nem ez az első ilyen ügye. 2019-ben azért kellett távoznia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, mert

Lattmann Pikó András VIII. kerületi polgármester egy Facebook-bejegyzése alá azt kommentelte, hogy „az Alapjogokért Központ az a hely, ahol még az alapszakos diplomájukat sem megszerzett »elemzők« osztják az okosságot a propagandamédiában. Igaz, legalább csinosak. Vajon milyen funkcióik vannak még?”

Nyitókép: Lattmann Tamás egy korábbi kormányellenes tüntetésen (Fotó: MTI/Marjai János)