Görögországban, Angliában és Franciaországban is vannak olyan törvények, amelyekért Magyarországot komolyan számonkérnék.
Boris Kálnoky az MCC videójában az európai demokratius viszonyokról beszél. A Die Welt újságírójaként az elmúlt években több mint 20 országból tudósított, és belelátott az ott működő rendszerekbe.
Az újságíró szerint más európai országokkal összehasonlítva nem is áll olyan rosszul a magyarországi demokrácia. Példaként három országot említ meg.
Elsőként Görögországot,
ami önmagában a parlament egyhatodát teszi ki.
Hozzátette, hogy Angliában nem számít, hányan szavaztak egy adott pártra, ha az egyetlen körzetben sem éri el a többséget. nem lesz egyetlen képviselője sem a parlamentben. Így előfordulhat, hogy egy 15 százalékos támogatottsággal rendelkező pártnak egy képviselője se legyen.
Végül Franciaországot hozta fel, ahol a kormány törvényt hozhat vita és parlamenti szavazás nélkül, ha azt összeköti egy bizalmi szavazással. Erre nemrég volt is példa a nyugdíjreform elfogadásával kapcsolatban.
Kálnoky kiemeli, hogy ezeket a különbségeket a nyugati média nem problémaként tartja számon, „hiszen nem is azok” – jegyzi meg. De felteszi a kérdést:
Elismeri, mindegy is, de ezekkel az országokkal összehasonlítva a magyar demokrácia nem is áll olyan rosszul.
Nyitókép: Ficsor Márton
George Friedman beszélt az orosz–ukrán háború lehetséges kimeneteléről, Washington közel-keleti céljairól, valamint a Kínával való rivalizálásról is.
Ramachandra Byrappa, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Európa két végzetes lehetőség között lavíroz, miközben a valódi döntések nélküle születhetnek meg.
Idén a miniszterelnök (újra) előhúzta a civil kártyát.
Az orosz elnök szerint a nyugati elit kísérletet fog tenni az orosz-amerikai párbeszéd meghiúsítására.
Öveket becsatolni, a show folytatódik.
Azt is kifejtik, hogyan lehetne megkerülni Magyarország vétóját a jövőben.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kiállt Zelenszkij mellett.
Az orosz politikus alaposan helyretette az ukrán elnököt.
