Amikor Gyurcsány minisztere és két titkosszolgálati vezető állt egyszerre a bíróság előtt

Részletes cikket közölt a Magyar Nemzet arról a máig példátlan esetről, melyben egyszerre emeltek vádat Szilvásy György volt titokminiszter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori két vezetője, Galambos Lajos és Laborc Sándor ellen.

Az ügy bizalmas információkat tartalmazott, így csak később derült ki pontosan, miért kellett bíróság elé állniuk a vádlottaknak, miután az ügyészség feloldotta az ügy titkosítását. 

Gyurcsány Ferenc egyik legfőbb bizalmasának és társait azért vonták eljárás alá, 

Onnan ugyanis gyanújuk szerint bizalmas információk szivárogtak ki illetéktelenekhez. Ezért a bolgár pszichológusnak álcázott orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálatokat végeztek az NBH középvezetőin.

Szilvásyék ellen 2011-ben emeltek vádat, az egykori miniszter ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, Galambos Lajos a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója ellen kémkedés, míg Laborc – Galambos utódja – ellen hivatalos személyként elkövetett kémkedés bűnpártolása miatt. A negyedik vádlott P. László, a Zömök Biztonságtechnikai Kft. vezetője ellen is vádat emeltek, akik az orosz titkosszolgákat kísérgette, amíg nálunk voltak.

A vádirat szerint Galambos, Szilvásy és Püski tevékenysége folytán “az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálathoz tartozó személyek a részben már vezető beosztású, részben pedig vezető beosztásra tervezett a Hivatal hivatásos állományú tagjainak személyéről, személyiségéről, esetleges támadhatóságáról, beszervezhetőségéről adatokat szereztek,

A kémperként elhíresült eljárásban először a Debreceni Törvényszék 2013-ban bűnösnek mondta ki vádlottakat: Galambos és Szilvásy egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetést kapott, míg Laborc két év felfüggesztettet. P. Lászlót viszont felmentették.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, a megismételt eljárásban pedig mind a négy vádlottat felmentették, amit másodfokon is helyben hagytak. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a döntés ellen, ám a Kúria ezt 2018-ban elutasította.

Nyitókép: Szilvásyék a Kúria ítélethirdetésén (Fotó:MTI/ Illyés Tibor)