Nem hagyna sok mozgásteret a tagállamoknak a Bizottság: egy javaslat szerint mindenhol el kellene ismerni a máshol megállapított szülői jogállást – akkor is, ha a „szülők” azonos neműek.
Hamarosan újabb csatatér nyílhat az Európai Bizottság és a magyar kormány között: a brüsszeli intézmény által szerdán közreadott szabályozási javaslat legalábbis erre enged következtetni. A Bizottság ugyanis egy európai szülőségi bizonyítvány bevezetését szorgalmazza, s arra kötelezné a tagállamokat, hogy elismerjék a más tagállamokban megállapított szülői státuszokat és a szülők ebből levezethető jogait is.
Az Európai Bizottság azzal indokolja az új szabályozás szükségességét, hogy az uniós polgárok mind gyakrabban élnek a négy alapszabadságból eredő jogaikkal, azaz egyre többen költöznek át egyik tagállamból a másikba, csakhogy az eltérő nemzetállami szabályozások miatt
A testület érvelése szerint emiatt csorbulnak annak a körülbelül kétmillió gyereknek a jogai, akik esetében – fogalmazzunk így – nem mindig egyértelmű, hogy a szüleik tényleg a szüleik-e.
Az olvasó sejtheti, hogy ez a tényállás leggyakrabban akkor áll fenn, ha a szóban forgó gyereket örökbe fogadták – illetve akkor, ha a „szülők” azonos neműek.
Bár az Európai Bizottság érvelése hangsúlyosan a gyerekek jogaira alapoz, az már a szabályozás szükségességének indoklásánál is előkerül, hogy
A hangsúlyokat természetesen mindenki oda helyezi, ahová szeretné.
Az Európai Bizottság azt ígéri, hogy a szóban forgó szabályozás bevezetése nem befolyásolja a tagállamok ahhoz fűződő jogát, hogy maguk döntsék el, mit tekintenek családnak, illetve azt sem, hogy elismerik-e a külföldön kötött melegházasságokat.
Az mindenesetre nem kétséges, hogy az Európai Bizottság melyik oldalon áll ebben a kérdésben – elég csak megnézni azt a kis videót, amivel Ursula von der Leyen Twitter-oldalán beharangozták a javaslat megjelenését.
Az Európai Bizottság arra alapoz, hogy az egyes tagállami bíróságok és hatóságok a jóhiszeműség elve alapján minden további nélkül elismerik a más tagállamok bíróságai által hozott határozatok – ez bevett gyakorlat az Európai Unióban –, ezért az egyik országban így megállapított szülőségi státuszokat alapvetően el kell ismerni más tagállamokban is (60–62).
A javaslat értelmében a tagállami hatóságok elméletileg megtagadhatnák ezt, például abban az esetben, ha az szembemenne az adott tagállam közjogi gyakorlatával. Arra azonban külön kitér a Bizottság, hogy a „közjogi kártyát” csak kivételes esetekben szabadna kijátszhatóvá tenni, az pedig kifejezetten nem számít különleges esetnek, hogy egy azonos nemű pár örökbe fogad egy gyereket.
Értsd: a tagállami hatóságoknak valójában nem lenne túl tágas mozgásterük a kérdésben –
(75).
A Bizottság az ügymenet meggyorsítása érdekében egy európai szülőségi bizonyítvány bevezetését is javasolja, amely – miután a tagállamokban kiállított anyakönyvi kivonatok természetesen eltérő formátumúak, tartalmúak és nyelvűek – megkönnyíthetné az ügyintézést a tagállami hatóságoknál. A javaslat szerint ez csak egy opcionális dokumentum volna, nem lenne kötelező használni.
A javaslatot áttekintve úgy tűnik, nem tévednek azok, akik szerint ennek a jogalkotásnak tulajdonképpen az a célja, hogy az Európai Unió a tagállami szabályozásokat megkerülve
illetve hogy az így létrejött életközösségek mindenhol ugyanolyan közjogi szabályozási környezetben létezhessenek, mint a hagyományos családok. A tagállami hatóságok mérlegelési jogkörének szűkre szabása – az ügymenet meggyorsításának örve alatt – végső soron ugyanezt a célt szolgálhatja.
Azoknak is igaza van, akik azzal érvelnek, hogy a családjog továbbra is tagállami hatáskör, így ott az EU nem alkothat jogot. Az Európai Bizottság az EUMSZ 81 (3) bekezdése alapján javasolja a jogalkotást: ez a bekezdés azt állapítja meg, hogy a több tagállamra kiterjedő családjogi ügyekben rendes jogalkotási eljárással (együttdöntéssel) kell dönteni,
A javaslatról a nemzeti parlamenteket is értesíteni kell, így hat hónapon belül ők is kisiklathatják a jogalkotást, ha kifogással élnek vele szemben.
A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a Bizottság javaslatából nem sok minden fog megvalósulni, hiszen akad még Európában egy-két parlament és kormány, amely jó eséllyel ellenezni fogja az ilyen intézkedések bevezetését. Ugyanakkor az is valószínű, hogy emiatt ezekre a kormányokra – alighanem a magyarra is – hatalmas nyomás nehezedik majd a közeljövőben.
A nyitókép illusztráció. Felvonuló a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzszexuálisok tüntetők Pristinában 2019. október 10-én. (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az Amerikai Bibliatársulat csütörtökön tette közzé a State of the Bible USA 2024 új kutatása foglalkozott a témával.
A férfi vízilabda Magyar Kupa döntőjében a rekordgyőztes a BVSC-vel vívott óriási csatát.
