Friss kutatás: első helyen a Fidesz-KDNP, egyre többen fordulnak el Magyar Pétertől
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
Miért nem csökken a különböző intézmények gázszámlája, ha hetek óta esik az energiahordozó világpiaci ára? Mitől függ egyáltalán, hogy kinek mennyit kell fizetni? Erre kerestük a választ Hortay Olivérrel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetőjével.
Folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy csökken a gáz világpiaci ára, emiatt sokan egyre derűlátóbbak az előttünk álló telet tekintve. Többen felteszik ugyanakkor a kérdést: akkor miért kell hazánkban továbbra is magas gázszámlákat fizetniük a különböző intézményeknek, önkormányzatoknak? Legutóbb Karácsony Gergely főpolgármester akadt ki emiatt, a kormányra mutogatva. A helyzet azonban koránt sem ilyen egyszerű – tudtuk meg Hortay Olivértől, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetőjétől.
A helyzet megértéséhez először is ketté kell választani a gázfelhasználókat: vannak az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő kisfogyasztók valamint azok, akik a szabadpiacról szerzik be a gázt.
Ez egy hatékony intézmény, mert védi a fogyasztókat a változékonyságtól – mondta Hortay Olivér, hangsúlyozva, hogy ez az ár akkor sem változik, amikor 350 euró a földgáz köbmétere, és akkor sem, amikor a rögzített ár alá megy.
Összességében ez a megoldás jelentős megtakarítást tesz lehetővé a fogyasztók számára – tette hozzá az energetikai szakértő.
A szabadpiaci fogyasztók ezzel szemben energiakereskedőkkel szerződnek, ezeket a szerződéseket pedig különböző kondíciók mellett, különböző időszakokra kötik. Ezek befolyásolják, hogy a felhasználónál milyen költségek jelennek meg – fejtette ki a Századvég üzletágvezetője.
Amiről általában szó van a közvéleményben, amiről azt írják, hogy „beszakadt”, az az úgynevezett spot-ár, azaz azonnali tőzsdei gázár. Az, hogy egy iskolának vagy önkormányzatnak – amely nem jogosult az egyetemes szolgáltatásban való részvételre – miért nem csökken azonnal a gázszámlája, amikor az azonnali árak éppen lefelé mennek, annak az az oka, hogy
– magyarázta Hortay Olivér.
A szerződés alapján a kereskedő egy adott időszakra fedezi a fogyasztó földgázigényeit. A felek megállapodnak egy árazási metódusban, így abban, hogy azt mennyiben kötik az aktuális árakhoz vagy mennyire rögzítik előre. Tehát ettől függ, hogy az adott felhasználónak mennyit kell éppen fizetnie.
Ahogy Hortay Olivér ugyanakkor rámutatott: az említett spot-ár tipikusan korlátozottan jelenik meg ezekben a kontraktusokban. A kereskedő előre lefedezi a pozícióinak egy részét a határidős piacokon, előre megveszi azt a gázmennyiséget, amelyben megállapodott a fogyasztóval, de ezt csak később szállítják le neki.
A gázár jelenlegi csökkenésének okairól a Századvég üzletágvezetője elmondta:
Ez több folyamat együttes következménye. Egyrészt nagyon kedvező az időjárás Európában, ami csökkentette a keresletet. „A magas árkörnyezet ráadásul vállalatok tömegét kényszerítette a termelésük korlátozására vagy beszüntetésére, így a gázigények is csökkentek. Csakhogy ez egy gazdasági válsághoz vezet” – húzta alá Hortay Olivér.
Tovább befolyásolja a kínálati oldalt, hogy a magas árkörnyezet lehetővé tette, hogy nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz érkezzen az Európai Unióba, mint amire korábban számítottunk. A tározókat így gyorsabban és nagyobb mennyiséggel sikerült feltölteni. Az időjárás azonban nem lesz mindig ilyen enyhe. „Ha pedig a kereslet tovább csökken a vállalatok termelésének visszafogása miatt, akkor tovább mélyül a gazdasági válság” – mondta a szakértő.
Hortay Olivér felhívta a figyelmet: azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az európai gáztárolók töltöttségi szintje jelenleg elfogadható, de a gáz jelentős része még akkor került betárolásra, amikor az orosz gázszállítások közel zavartalanok voltak. Úgy tűnik azonban, hogy ezt jövőre már nem lehet megvalósítani. „Az európai energiaprobléma tehát egyáltalán nem oldódott meg” – tette hozzá.
Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki