Az nem lehet opció, hogy fűtetlenek lesznek a lakások – EP-képviselő a Mandinernek

Ursula von der Leyen szeptemberi beszéde alapján az Unió hosszú távon tervezné megtartani az Oroszország elleni szankciókat, amik szerinte hatékonyak. Sőt, további bővítésben gondolkodik. Mennyire egységes az Európai Parlament ebben a témában, vannak-e alternatív hangok, vélemények?

Az Európai Unió és benne számos tagállam működőképessége jelentős mértékben függ az Oroszországból származó energiahordozóktól. Ez ténykérdés. Egyre több képviselőtársam kezdi felismerni, és meri kimondani is, hogy ebben a kérdésben nincs helye ideológiáknak, sem vágyálmoknak. Európa, a balkáni régió és főleg a V4-ek nem tudnak működni az orosz olaj és gáz nélkül. Örömmel látom, egyre többen látják be, hogy

Mindent meg kell tennünk azért, hogy Európa energiaellátása biztosítva legyen.

A szankciók tönkreteszik Európát és ártanak Magyarországnak – írta. Mire alapozza ezt?

Az európai emberek Brüsszel elhibázott szankciós politikája miatt emelt árat fizetnek az energiáért, ráadásul az energiaellátásban is fennakadásoktól lehet tartani. Az elemzések szerint Oroszország mintegy 337,5 milliárd eurónyi bevételre tehet szert az olaj, a gáz és a szén exportjából, 38 százalékkal többre, mint tavaly. A szankciók miatti korlátozások tovább emelték az energiaárakat, így az Európai Bizottság minden erőfeszítése ellenére sem estek vissza jelentős mértékben Oroszország bevételei.

Elég, ha megnézzük az euró–dollár árfolyamot, amely az utóbbi javára változott az elmúlt hónapokban. Ha nem sikerül visszafogni az energiahordozók árát és ez a folyamat hosszú távon fennmarad, az gyárak leállásának, beszállítói láncok elakadásának veszélyét is magával hordozza.

Valamit tenni kell Oroszországgal szemben, a végsőkig ki kell tartani Ukrajna mellett – hangzik a szankciópárti érvelés. Ha nem ezt, mi mást kéne tenni Moszkvával szemben? Mi az alternatíva?

Brüsszelben nem sok szó esik arról, hogy a szankciók mellett milyen más megoldási lehetőségek jöhetnek szóba. Az azonban egyre világosabb, Brüsszel elhibázott szankciós politikája jelen formában nem maradhat. Ha a szankciók ilyen ütemben emelték meg az energiaárakat, akkor az embargós intézkedések átgondolása, egyes lépések kivezetése az ellenkező irányba hatna. Azaz: érezhetően olcsóbb lehetne az energia. A legjobb megoldás pedig természetesen a mihamarabbi béke vagy tűzszünet elérése lenne. Az egekbe szökő háborús inflációt, az élelmiszerárak és az energiahordozók költségeinek emelkedését látva azonnali politikai irányváltást kell sürgetnünk, hiszen most ott tartunk, hogy Európa jelentős részén nagyon fájdalmas tél elé néznek.

ugyanakkor a magyar kormány mindent megtesz, hogy minimálisra mérsékelje ezek hatásait. Hazai gáztározóinkat jól feltöltve, a családokat Európa legnagyobb rezsicsökkentési intézkedéseivel (ez havi körülbelül 181 ezer forintos támogatást jelent családonként), benzinárstoppal, élelmiszerárstoppal, tűzifaprogrammal, kamatstoppal védve vágunk neki az előttünk álló hónapoknak. Felgyorsítjuk Paks 2 megvalósítását, hiszen az eddig kétkedők számára is egyértelmű, hogy az atomenergia nemcsak zöldenergia, de olcsó, amely hosszú távon biztosíthatja az ország energiaellátását. Ezek mind jó tagállami példák, az intézkedéseket Brüsszelnek is támogatni kellene!

Hogyan jellemezné a tél közeledtével Európa ellátásbiztonságát az energia terén? Mire számíthatunk a következő hónapokban? Mi lesz a gáz- és/vagy olajársapkával? 

A helyzet kritikus. Maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is beismerte, tél végén kimerülhetnek a gáztározók; megoldásként közös, uniós gázbeszerzésre tett javaslatot. Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei már el is fogadták a Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát, melynek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiaellátása biztonságának növelése érdekében. Az EB szerint 2023 tele előtt az EU-tagországoknak mindenképpen a kollektív tárgyalási erejüket kellene használniuk annak érdekében, hogy biztosítva legyen a megfizethető gázellátás az országokban.

amelyek attól tartanak, hogy Moszkva a gázcsapok elzárásával vágna vissza. Ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter is elmondta: a mi fő szempontunk az, hogy Magyarország energiaellátása biztosítva legyen. Ez pedig akkor valósulhat meg, ha van elég földgáz. Hazánk energiafelhasználásának negyven százaléka a földgázhoz kapcsolódik, vagyis az ársapka, amely az orosz gáz európai piacról való kiszorítását célozza, abszurd. Ha ársapkát alkalmazunk, búcsút inthetünk az orosz földgáznak. A teljes gázellátásunk 85 százaléka import, az import közel 90 százalékban Oroszországból érkezik.  Magyarország tehát semmilyen módon nem támogatja az ársapka bevezetését, mert az áremelkedéshez és ellátási hiányosságokhoz vezetne.

A „zöldre festés” jelenségével szembeni uniós fellépés egyik kidolgozója. Mit takar ez a kifejezés, és miért kell harcolni ellene uniós szinten?

Egyre több vásárló törekszik arra, hogy környezetbarát terméket, szolgáltatást válasszon, azonban hiába a jó szándék, a vállalatok egy részének marketingfogás marad az ígéret. Ez a „greenwashing” azaz „zöldre festés”, amellyel szemben Brüsszel most új eszközökkel venné fel a harcot. Az Európai Parlament környezetvédelemmel foglalkozó szakbizottságának előadójaként a probléma orvoslására a fogyasztók védelmét erősíteném meg a hiteltelen vagy hamis környezetvédelmi állításokkal szemben. Betiltanánk a „zöldre festést”, elsősorban az olyan marketing- vagy PR-stratégia alkalmazását, amellyel

vagy ha a termékére, szolgáltatására vonatkozó, ilyesfajta állítások nem igazolhatók.

A háború és a szankciók hogyan befolyásolják a kontinens klímasemlegességének elérését? Nemrég konkrét határidőket szabott magának az Unió...

Az uniós klímacsomag hangzatos céljai és a valóság talán még sosem távolodtak el annyira egymástól, mint az orosz-ukrán háború kitörése óta. Miután megindultak a tankok, az elmúlt évek zöld ígéreteit háttérbe szorították a napi energiaellátás gondjai. Nehezen haladnak a klímacsomaggal kapcsolatos tárgyalások, ugyanis az ukrán háború gazdasági hatásai és a COVID-19 világjárvány arra késztette az országokat, hogy eurómilliárdokat költsenek el a gazdaság támogatására. Ami biztos, hogy a tagállamokat tömörítő Tanáccsal és Bizottsággal történő háromoldalú tárgyalások lezárulásakor visszafogottabb kötelezettségvállalásokra lehet majd számítani, a kritikus és irreális határidők átdolgozásra kerülhetnek.

Ön a kezdetektől meghatározó szereplője az egységes töltők bevezetésének. Milyen változásokat hoz ez az európai fogyasztók életébe?

A töltők egységesítésére irányuló javaslat egy több mint tíz éves jogalkotási folyamat eredménye. Az elfogadott jogszabály rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen mindannyian tudjuk milyen frusztráló, hogy különböző kábeleket kell használni az okostelefonok, táblagépek vagy fényképezőgépek feltöltéséhez. Az elektronikai eszközök esetében tehát a közeljövőben már nem lesz szükség többféle töltőre, hiszen az elfogadott javaslat célja, hogy a rádióberendezések széles köre esetében egységes töltőcsatlakozó kerüljön bevezetésre: C típusú USB-porttal lesz minden készülék újratölthető. E kiváló kezdeményezés a fogyasztók kényelmének növekedését eredményezheti, és jelentősen csökkentheti költségeiket. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a töltőeszközök előállításával járó nyersanyag-felhasználásnak számos környezeti hatása van, az életciklusuk végét elért termékekből pedig elektromos hulladék lesz.

Az egységes töltő bevezetése tehát hozzájárulhat az elektronikai hulladék csökkentéséhez is, mely fontos és előnyös a környezetvédelem szempontjából.

Nyitókép forrása: EP