Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a legfontosabb, hogy 1990 után Magyarországon megkezdődött a múlt újbóli feldolgozása, hiszen 45 éven keresztül csak egyfajta történelemszeml.
Schmidt Mária a Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Youtube-on is elérhető podcastjában a legfontosabbnak azt nevezte, hogy 1990 után Magyarországon megkezdődött a múlt újbóli feldolgozása, hiszen 45 éven keresztül csak egyfajta történelemszemlélet volt engedélyezve.
Úgy gondoltuk, hogy a legfőbb ideje, hogy most már birtokunkba vegyük a saját nemzeti történelmünket, a saját nemzeti múltunkat”
– fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, hogy a Terror Háza Múzeum létrejötte nagyon fontos lépés volt efelé.
Emlékeztetett, az intézményt alig tíz évvel a diktatúra bukása után nyitották meg, és egyszerre mutatta be a náci, valamint a kommunista elnyomást, hiszen mindkettő megkínozta a magyar embereket. Hozzátette, a múzeum helyszíne is erre utal, hiszen az épület egyszerre volt a nyilaskeresztesek és a kommunista politikai rendőrség központja.
A múzeum elmeséli az 1956-os forradalom történetét, azt, ahogy a magyar emberek fellázadtak a kommunista elnyomás ellen, és hősies harcot vívtak a szabadságukért”
– fogalmazott Schmidt Mária.
Szólt arról is, a forradalom leverése és az azt követő megtorlás erőt adott nekünk a kommunizmus további időszakában és mind a mai napig büszkeséggel tölti el minden magyar ember szívét. Úgy folytatta, hogy bár a kommunista rendszer megdőlt 1990-ben, a marxizmus megmaradt Magyarországon, ahogy Nyugat-Európában is vezető ideológiává vált.
Schmidt Mária szerint a magyarországi kulturális elit egyszerűen nem volt hozzászokva a szabadsághoz, a vitákhoz és az érveléshez, s amikor ezeket a vitákat elveszítették, azt nagyon nehezen viselték. Arra a kérdésre, hogy a nemzet képes-e ellenállni mindannak, ami Nyugatról ömlik ránk általános filozófiai és történeti módszertani szinten értve, azt válaszolta, hogy bizakodó, hiszen az, hogy Nyugaton Marxnak, míg Németországban Leninnek szobrot állítanak, ellenérzést vált ki a magyar emberekből.
Mit akarnak már megint velünk megcsináltatni a nyugatiak, azt, amin mi már keresztülmentünk 45 évig, csak azért mert ők tőlünk soha nem hajlandóak tanulni?
– tette fel a kérdést a történész.
Hozzáfűzte, soha senki nem kérdezte meg tőlünk, hogy milyen volt 45 évig a kommunizmus alatt élni, mert Nyugaton ragaszkodnak az illúziójukhoz, vagyis ahhoz, hogy a szocializmus igazságosabb és jobb kort eredményez. Kitért arra is: Brüsszel, Washington vagy Berlin nem tűri el, hogy nekik ellentmondjanak, ezért folynak koncepciós perek Magyarország ellen, amikor kiáll a saját érdekei mellett.
– emelte ki, hozzátéve, hogy azóta az is világos, hogy a szabadság nálunk sokkal teljesebb, mint náluk.
Hangsúlyozta, hogy Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van és senkinek nem jut eszébe, hogy a véleménye miatt bármilyen hátrány érhetné, míg például Amerikában boszorkányüldözés folyik, Németországban tapintható a félelem, és az emberek nem mernek megszólalni sem. Kérdésre azt is kifejtette, hogy a nyugati politikusok ma már nem szoktak nyíltan fogalmazni, ezért is csodálkoznak rá Orbán Viktor kormányfőre, aki nemrégiben interjút adott német újságíróknak, akik számára világossá vált, hogy
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán