1996-ban volt utoljára 20 százalék fölött az infláció Magyarországon.
Kilőtt a fogyasztói árindex szeptemberben, miután a rezsicsökkentés átalakítása először jelent meg a statisztikai adatokban: huszonhat év után ismét 20 százalék fölött az infláció Magyarországon – olvasható a Világgazdaság cikkében. Azt írják: továbbra sem lassít az inflációs dinamika Magyarországon, ahogy azt előzetesen várni lehetett, szeptemberben nagyot ugrott a fogyasztói árindex: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ősz elején 20,1 százalékos drágulást mért az előző év azonos időszakához képest, míg havi alapon 4,1 százalékkal nőttek az árak.
A VG elemzői konszenzusa közel azonos, 19,9 százalékos áremelkedést jelzett, tehát a mai adat – ha minimálisan is – még az elemzői várakozásokat is meghaladta. Az egyszeri tételektől megtisztított maginflációs mutató komoly aggodalomra ad okot, a 20,7 százalék továbbra is erőteljes árnyomásra utal a magyar gazdaságban.
Az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68,0 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és a vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék) és a tojás (53,7 százalék) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, a kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5,0 százalékkal az étolaj ára.
Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt.
A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6 százalékkal került többe.
A fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, ezen belül az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és a vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 4,7 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 0,5 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára 59,2 százalékkal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében. Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult. A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2, valamint a testápolási szolgáltatások 2,7 százalékos drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6 százalékos árcsökkenése.
Számtalan egyedi tényező magyarázta a szeptemberi kiugró értékeket, a rezsicsökkentés változtatása ugyanis most először jelent meg a statisztikai adatokban, ez önmagában mintegy 3 százalékpontot adhatott hozzá a dinamikához. Augusztusban az Eurostat már így számolt, az unió statisztikai hivatala a nyár első hónapjában 18,6 százalékot mért, pont 3 százalékponttal többet, mint a KSH. Ezenfelül
Az elemző szerint, habár csekély ennek a tételnek a súlya a fogyasztói kosárban, az extrém áremelkedés miatt bizony itt is nagyjából 0,5-1 százalékpont rakódhat rá az inflációs mutatóra. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig a forint árfolyamának lehetett érdemi árfelhajtó hatása, a hazai fizetőeszköz szeptemberben 15 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban.
A jegybank mindenesetre már döntött, véget ér a kamatemelési ciklus, a 13 százalékos alapkamat mellett más eszközökkel igyekszik a monetáris szigorítást folytatni. Hogy ez mire lesz elég az inflációs küzdelemben, az nagy kérdés, bár egyedül abban bízhatnak a jegybankban, hogy a nyersanyagok világpiaci ára tovább csökken, az elmúlt hónapokban a kőolaj, az elmúlt hetekben pedig a földgáz ára is lefordult, ami
A fogyasztói árindex jövő év elején várhatóan 21 százalék körül tetőzhet, persze ehhez az is kell, hogy a kormány fenntartsa az árstopokat. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője is úgy véli, hogy a nyár közepéig maradnak velünk a hatósági árak. Erőteljes deflációs hatásra egyelőre nem lehet számítani, az MNB is úgy kalkulál, hogy valamikor a nyár folyamán erősödhetnek ezek a hatások. Emiatt ma már az elemzők többsége 14-15 százalékos éves inflációs ütemet jósol 2023-ra.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A legendás német politológust arról kérdeztük, hogyan szabadulna a francia adóssághegytől Macron, miért lett alkoholista Schröder, és elege van-e az európai elitnek a választóiból.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
