A portál egy bizonytalan szakmai hátterű és módszertanú kutatásra hivatkozva sugalmazza, hogy a kormányzati média hatására lettek oroszpártiak a magyarok – írja az alapítvány az elemzésében.
Sajtóetikai és szakmai aggályokat vet fel, hogy a Telex olyan külföldről kreált adatokkal próbálja sugallni, hogy a kormányzati média hatására lettek oroszpártiak a magyarok, amely kutatás módszertana nem ismert; a kutatást végző intézet honlapja csak oroszul érhető el teljes mértékben – írja elemzésében a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
A szerző megemlíti, hogy a portál szeptember 21-én megjelentetett egy cikket, amelynek címe erősen clickbait: „Működik a propaganda: a magyar internetezők fele mérsékelten oroszpárti”. Propagandát említ, amelyet az olvasó rögtön a kormányzattal, fidesszel valamint a jobboldali, kormánypártnak tartott médiával azonosít. A cikkíró azonban nem bizonyítja azon állítását, hogy a felmérésben szereplő válaszadók attitűdjére egyáltalán a média volt hatással.
A Transzparens szerint a kutatás nincs rendesen hivatkozva, és az interneten nem is elérhető, és a néhány grafikon is felvet komoly módszertani aggályokat. Hat állítás és 1000 fős minta alapján – a kutatás adatfelvétele június 28. és július 7. között zajlott online kérdőív segítségével – kijelentik, hogy a magyar internetezők 85 százaléka oroszpárti, 46 százalékuk mérsékelten,
Nem sokkal a cikk megjelenése után az RTL, és a Magyar Narancs is átvette a narratívát, de mindkét hírportál a Telexet említi forrásként, miközben a Telex a prágai székhelyű Free Press Eastern Europe kutatására hivatkozik, amely hat közép-európai országban (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország) vizsgálta az ukrajnai háborúval kapcsolatos véleményeket. Az Alapítvány munkatársai azonban a hivatkozott kutatást azonban sehol sem találták sem az FPEE oldalán, sem máshol az interneten. Ezért megkérték a Telexet, hogy juttassa el hozzájuk is a szóban forgó kutatást, de a cikk írásáig nem kaptak választ.
A cikk címében az szerepel, hogy „működik a propaganda”, azonban a további részében szó sincs arról, hogy a kutatás kimutatta volna, valamilyen propaganda lett volna hatással az eredményekre, a kutatás a propaganda szerepével nem foglalkozik. Arra sem tér ki a cikk, miféle propagandára gondolt a címadó, orosz propagandára, vagy a magyar kormány propagandára? A Transzparens kijelenti, azt feltételezik, hogy a címadó a magyar kormánypropagandának tulajdonítja az eredményeket, azonban ez azért nehezen védhető álláspont, mert a kormánypártok a nyilvános kommunikációban rendre a békét szorgalmazzák, empátiával viszonyulva az ukrán lakosság szenvedéseihez, de még a kormánypártinak mondható sajtótermékek is tényszerűen közlik az ukrán álláspontot, és nem gyártanak propagandisztikus anyagokat.
Példaként hozzák fel többek között a Mandiner egyik cikkét: Novák Katalin: A béke legyen az elsődleges cél „Magyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa békéjét és súlyos kihatással van a világ rendjére” Az elemzés szerint az, hogy
még nem jelent egyértelmű oroszpártiságot, nyilván nagy szerepet játszanak pragmatikus megfontolások is, valószínűleg inkább van szó „olcsó energia”-pártiságról, mint oroszpártiságról.
Nem mellesleg a cikk és az elemzés nem mutatja meg, mennyiben változott az emberek viszonya Oroszországhoz a háború miatt, és nem bocsátkozik konkrétumokba azt illetően, hogy milyen propagandaelemek milyen változásokat hoztak a magyarok hozzáállásában.
Nyitókép: Az elemzés által közölt Telex-diagram
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
Igaz ez Kárpátaljára is. A férfiak egy része a fronton van, a másik pedig a saját háza foglya. Bennük és családtagjaikban pszichológusok igyekeznek tartani a lelket. Veczán Zoltán írása.
Tanúvallomások bizonyítják, hogy a kilencvenes évek első felében, a szarajevói ostrom idején jómódú nyugatiak ártatlan civilekre lődöztek a várost körülvevő dombkaréjról.
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.
A háború kitörése óta Ukrajnába és Ukrajnából több ezer milliárd forintnyi valuta és arany áramlott Magyarországon keresztül.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Dudás Zsolt szerint Bart István helyettes államtitkárrá történő kinevezése olyan szemléletet emel kormányzati szintre, amely hosszabb távon a falvak leépítéséhez vezethet.
Az orosz hadsereg eközben Dnyipropetrovszkban és a Szumi régióban is rakétázott
