Transparency International Magyarország: Brüsszelben már nem tud a magyar kormány blöffökkel operálni

A 24.hu-nak nyilatkozott Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója: „A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a Brüsszelnek küldött válaszlevélben több mint tíz törvény módosítására tettek ígéretet. Kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e Magyarország megítélésének változásához. A júliusban tett négy magyar vállalás első pontja az volt, hogy a mostani, körülbelül 40 százalékról 15 százalék alá csökkentik az egyszereplős közbeszerzések arányát. A kabinet a közbeszerzésekben ajánlatkérőként érintett állami szervezetek számára kiadott egy útmutatót, amelyben felszólítják őket arra: ne engedjék meg, hogy mindössze egy szereplő legyen a közbeszerzési eljárásokban" – mondta el.

A rendszer torzulása beépült a szereplők magatartásába?

„Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése valóban fontos lenne, és a júliusi vállalások közül talán ez az, ami az EB számára leginkább komolyan vehető. Ugyanakkor a kormány ezzel közvetve bevallotta, hogy tulajdonképpen az állami szerveken múlik, hány vállalat indulhat egy közbeszerzésen, vagyis hogy

– értékelte tovább a helyzetet az igazgató, aki szerint további probléma, hogyha 15 százalék alá csökkentik is a szereplők számát, az még nem garantálja, hogy a tenderen résztvevő többi cég valódi versenytárs lesz, és nem pusztán látszatversenyről beszélhetünk.

„A rendszer annyira eltorzult az elmúlt tíz évben, hogy az beépült a szereplők magatartásába és várakozásaiba is. Ma már

– teszi hozzá. Vincze Orsolya, a K-Monitor uniós ügyekért felelős jogásza szerint pedig nemcsak az egyajánlatos közbeszerzéseknél merül fel rendszeresen a korrupciógyanú, hanem a keretszerződések, a konzorciumok közt előre leosztott tenderek, sőt, a többajánlatos közbeszerzések esetén is, hiszen gyakorlat, hogy valamelyik jelölt álajánlatot tesz, rendszerint túlságosan magas összeggel. „Önmagában az egyajánlatos beszerzések arányának leszorítása nem jelent garanciát arra, hogy a közbeszerzési korrupció jelentősen csökken” – teszi hozzá.

Korrupcióellenes Munkacsoport

A kormány szintén vállalást tett arra, hogy feléleszti a korábban megszüntetett Korrupcióellenes Munkacsoportot. Ez 2012 és 2014 között működött az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt civil szervezetek részvételével. A munkacsoport tevékenységéről, megalakulásáról eddig semmilyen hír nem érkezett, még a felhívás sem jelent meg, így nincs is mire jelentkezni – írja a lap.

Az EB által elégtelennek ítélt javaslatok alapján kitűnik, hogy a kormányzat egészen nyár közepéig nem realizálta:

és az ilyen típusú biankó ígérgetésekkel és látszatmegoldásokkal már nem fog megelégedni – értékelt Martin József Péter.

Most már minden lépést abból a szempontból fognak vizsgálni, hogy az mennyire reális, mennyire végrehajtható és mennyire kínál valós megoldást az adott problémára, továbbá képes-e rendszerszinten orvosolni a problémát nem pusztán elszigetelt eseteket alapul véve.

de az biztos, hogy „immár nem lehet blöffökkel operálni” – fűzte hozzá Martin.

Annak a próbája, hogy valójában mennyire fontos a kormánynak a megegyezés, és mennyiben hajlandó valódi engedményeket tenni, az lesz, hogy milyen törvényjavaslatokat nyújtanak be ősszel, írja a 24.hu.

Kép forrása: Facebook