A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban kérik az árstop-rendeletek megsemmisítését.
A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban azt kérik az alkotmánybíráktól, hogy állapítsák meg a hat alapvető élelmiszer hatósági árát rögzítő kormányrendeletek Alaptörvény-ellenességét, és azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg. Az indítványt már ki is szignálták előadó alkotmánybíróra – írja az Index.
Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán közzétett videójában január 12-én jelentette be, hogy az év első kormányülésén hat termék árának rögzítéséről döntöttek. Ezek a következők:
A kormányfő elmondta, hogy február 1-től a hat termék árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én álltak.
A hatósági élelmiszerárakat rögzítő jogszabályokat a multi-élelmiszerláncok augusztus 1-jén kelt alkotmányjogi panaszukban támadták meg az Alkotmánybíróságon. Az „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal, más EU-tagállamban honos anyavállalattal rendelkező gazdasági társaságok” képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vállalta. Az indítványozók egyébként nem járultak hozzá személyes adataik nyilvánosságra hozatalához – derül ki az Index cikkéből.
Azzal együtt, hogy az alkotmánybírák még pár napig, augusztus 26-áig ítélkezési szünetet tartanak, az 51 oldalas indítványt augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra.
Az indítványozók az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet, valamint az ezen intézkedéssel összefüggő egyéb jogszabályok Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve alkalmazhatatlanságuk kimondását kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozók a hatósági áras termékcsoportokon belül 70-140 terméket forgalmaztak 2021. október 15-én. A termékek 2021. október 15-i árszintjének meghatározására a kereskedőknek összesen két hetet adtak. Szerintük a jogalkotó nem számolt azzal, hogy a szabályozásban körülírt termékcsoportokon belül a legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító vállalkozásoknál mekkora munkaterhet jelent az átállás.
Márpedig a jogszabályt meg kellett ismerni, annak ismeretében azonosítani pl. a tejtermékek közül nemcsak a 2,8%-os UHT tejet, hanem pl. a különböző tejitalokat is magában foglalja-e, vagy hogy a kristálycukorból a kockacukorra is vonatkozik-e a hatósági árazásra vonatkozó kötelezettség.
Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a kellő felkészülési idő követelményét, továbbá mind az árrendelet, mind a veszélyhelyzeti kormányrendeletek érvényessége kapcsán felmerül a kormány veszélyhelyzeti jogalkotói jogkörével történt visszaélés is.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ráadásul a Tisza Shellből importált energetikai tótumfaktuma annyira lelkes lett, hogy azon nyomban megszüntetné a családok életkörülményeit javító intézkedéseket.
A kormány által bevezetett védett ár több ezer forintot hagyhat a magyar autósok zsebében egyetlen tankolásnál.
Kapitány István maga jelentette be, hogy eltörölné az üzemanyagok védett árát.
A benzin és a gázolaj piaci ára is tovább drágul.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
80 percet kapott a magyar csatár a rangadón.
