Idén nyáron sem hagy nyugtot a covid: Európa-szerte egyre több a fertőzött és a kórházban ápolt betegek száma is emelkedik, ráadásul egyre több a covidos gyermek is. Már 18 európai országban a BA.4 és a BA.5 variáns a domináns, nagy iramban szorítva ki a korábbi változatokat. A helyzetet nehezíti, hogy ez a ravasz mutáns ellenállóbb az oltással szemben is.
Nemcsak Európa-szerte, itthon is új erőre kapott a koronavírus: míg június utolsó hetén a Nemzeti Népegészségügyi Központ valamivel több mint háromezer új fertőzöttről adott hírt, addig ez a szám a következő hétre közel ötezerre, majd nyolc és tízezer környékére, végül az elmúlt két hétben másfélszeresére nőtt. A legfrissebb összesített heti adatok szerint valamivel több, mint 14 ezer új fertőzöttet regisztráltak az országban.
Míg az elmúlt héten az újonnan diagnosztizált covidos betegek hétnapos mozgóátlaga (ez az, amely kiegyenlíti a számok napi-heti ingadozását, így jobban mutatja a trendeket) 1465 volt, addig ez mostanra 2057-re nőtt, azaz huszonöt százalékkal megugrott az esetszám. Fontos megjegyezni, hogy ez még mindig jóval messze van a januári abszolút csúcstól, akkor az új betegek napi száma hétnapos mozgóátlagban 16 003 volt. Ettől függetlenül a trend növekvő.
Az esetszámok felfelé indulása azért is különös, mert ha a tavalyi nyarat megnézzük, nemcsak itthon, de más országokban is lapos volt a járványgörbe, vagyis legalább nyáron nyugtunk volt valamelyest a vírustól. Nem úgy idén, amikor is világszerte, többek között
Olaszországban, Németországban, Csehországban és az Egyesült Királyságban, valamint a szomszédos Ausztriában is egyre több fertőzöttet találnak.
Azonban tévúton járunk, ha más országok jelenlegi covid-hullámaiból szeretnénk következtetéseket levonni arra vonatkozólag, mi vár ránk a nyáron, vagy az ősszel – mondja a Mandinernek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Mint rámutat: minden ország különbözik, van, ahol épp tetőzik a járvány, van, ahol még csak emelkednek az esetszámok, és olyan is akad, ahol nyoma sincs növekvő tendenciának. Szlávik szerint bár sokkal inkább múlik az esetszámok változása azon, melyik vírustörzs az éppen uralkodó az adott országban, még erre alapozva sem lehet jóslásokba bocsátkozni.
Mindenesetre tény, a legtöbb helyütt a BA.4 és BA.5 variáns veszi át a vezető szerepet: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) július 3-i adatai szerint már 18 európai országban domináns, vagyis ez a változat felelős az új fertőzések több mint feléért. Annak kapcsán, hogy milyen gyorsan szorítja ki az előző alváltozatot a mostani, az Egyesült Államokadatai adnak valamelyest képet, míg áprilisban az esetek mindössze 0,3 százalékáért volt felelős a BA.5, addig ez július végére már közel 82 százalék.
Nincsen könnyű dolgunk, ha szeretnénk összehasonlítani a mostani variánst a korábbiakkal akár a halálozás, a kórházba kerülés, a megfertőződési képesség vagy az oltás hatásossága szempontjából, hiszen az infektológus szerint egy olyan országban, ahol viszonylag sokan vannak beoltva, nem lehet összehasonlítani az előző variánsokat az oltások utániakkal. „Mondhatnám, hogy a BA.5 enyhe tüneteket okoz, de ha sokan felvették az oltást, akkor nemcsak azért okoz enyhe tüneteket, mert a BA.5 enyhébb, hanem azért is, mert nagyon sok ember be van oltva” – támasztja alá. Magyarán a BA.5 veszélyes lehet az oltatlanokra.
Némi növekedést mutat ugyan a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma az elmúlt napokban, de jó hír viszont, hogy ezzel együtt nem emelkedett a lélegeztetőgépen lévőké. Annak kapcsán, hogy a kórházban ápolt covidos betegek hány százaléka lehet oltott, Szlávik azt mondja, hogy előfordulnak pozitív esetek köztük is, ám ők nem a covid okozta súlyosabb tünetek – például tüdőgyulladás – miatt kerülnek be, hanem valami más miatt. Márpedig ilyenkor már „roncsolódik” a statisztika.
Ami az új és a régebbi variánsok okozta tüneteket illeti, nem sok a változás, a BA.5 és a BA.4 általában két-három napig okoz megbetegedést, adott esetben magas lázat, fejfájást, köhögést, és a korábbi variánsoknál már tapasztalt íz- és a szagérzékelési-zavart. „Az egész két-három, maximum hét napig tart, utána a betegek döntő többsége meggyógyul, tehát ilyen szempontból nem vészes” – hangsúlyozza. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy
„ez a változat több gyereket is megfertőz”
– hívja fel a figyelmet a szakértő. Mint mondja, a koronavírus folyamatos változása miatt egyre biztosabb, hogy a gyerekeket be kell oltani, egyelőre Szlávik szerint elegendő nekik a két dózis.
A felnőtteknek pedig szerinte elegendő a három adag, azzal ugyanis nagy biztonsággal elkerülhető a vírus okozta tragikus végkimenetel és a kórházba kerülés. A negyedik adag a fertőzéssel szembeni védettséget növelheti. Magyarországon mindenesetre minden felnőtt megkaphatja, aki négy hónapnál régebben kapta meg az előző oltását. A szakértők ezt a dózist főleg az idősebb, krónikus betegnek ajánlják.
Mindezek mellett az is látszik, hogy
ezek az új változatok ellenállóbbak az oltással szemben, mint a korábbiak.
Szlávik szerint nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a mostani változat jelentősen mutálódott a korábbiakhoz képest, márpedig, ha egy vírus változik, akkor a korábbi vírusváltozatok ellen kifejlesztett oltások egy idő után vesztenek a hatékonyságukból egészen egyszerűen azért, mert nem ezek ellen az alváltozatok ellen lettek megalkotva. Így lesz ez mindaddig, amíg a vírus mutálódik, márpedig mindaddig mutálódni fog, amíg a világon nem oltják be az emberek nagyobb részét.
Elkészültek ugyan olyan oltóanyagok, amik már az újabb variánsok ellen is hatékonyabbak lehetnek, ám hogy ez a valóságban is így van, az még bizonyításra vár, amit meg kell várni. „Ha viszont a jelenlegi oltások is védenek a súlyos szövődményektől, akkor nem biztos, hogy szükség van újabbakra” – emeli ki Szlávik, hozzátéve, nem beszélve arról, hogy egyáltalán ezek a variánsok lesznek-e még akkor is, amelyek most vannak.
A maszkhasználat kapcsán Szlávik elmondja, aki fél a betegségtől, jól teszi, ha hordja, egyre többen járnak el így, az infektológus szerint nagyon helyesen. Úgy gondolja viszont, hogy mindenki számára kötelező maszkhasználatot, vagy bármilyen más
korlátozó intézkedést a járványnak ebben a szakaszában még nem kell bevezetni.
A korlátozások célja, hogy a vírus miatt veszélyben lévőket megvédjük, de ha ezek az emberek már be vannak oltva, akkor jó eséllyel védettek a súlyos lefolyástól.
Mint mondja, azok az országok, ahol a nyári hullám már lecsengett, korlátozások nélkül úszták meg. „Nagyon remélem, itthon is így lesz.” Hozzáteszi, „emelkedik ugyan picit a kórházban ápoltak száma, de hamarosan el is kezdenek majd csökkenni”.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
A Tisza elnöke valószínűleg pont olyan figyelmesen tekintette meg az incidensről készült felvételt, ahogyan Tarr Zoltán önleleplező videóját is.
Összecsapásra számított, nagyon más lett a vége.
Az olasz miniszterelnök kiemelte, hogy a baloldali ideológia végleges felszámolásához Európában az illegális bevándorlás elleni szünet nélküli küzdelemre van szükség.
Orbán Viktor a hétvégén a Harcosok Klubja edzőtáborban volt, ahol előadást is tartott.
