Több nagy európai távközlési cégben is érdekelt az állam.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Vodafone tulajdonrészének a megvásárlásával a magyar kormány újabb stratégiailag fontos cégben szerezhet befolyást, ami illeszkedik a 2010 óta folytatott, az állami vagyont gyarapító törekvések sorába.
Alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot az az üzlet, amelynek az első nyilvános lépését a napokban jelentették be. A magyar állam és a 4iG Nyrt. előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját. Az akvizícióval a a magyar állam részesedése 49 százalék, míg 4iG Nyrt-é 51 százalékos lehet. A tranzakció értéke 715 milliárd forint – írta a Világgazdaság.
A Vodafone 21 országban üzemeltet mobil- és vezetékes hálózatot, valamint további 48 országban működik együtt számos mobilhálózattal. Az idei első negyedév végén több mint 300 millió mobilügyféllel, 28 millió vezetékes szélessávú- és 22 millió TV-előfizetővel rendelkezett, a magyar piacon több mint 3,8 millió ügyfele van – ismertették.
A portál rámutatott, az állami tulajdon nem ritka a határokon átnyúlóan működő európai távközlési csoportok körében. Németországban a Deutsche Telekom AG esetében a szövetségi kormány 14,5 százalékos részesedéssel rendelkezik közvetlenül, és további 17,4 százalékkal a KfW állami bankon keresztül. Tulajdonrésze így összesen 31,9 százalék. A Telekom Austria egy osztrák állami holding 28,42 százalékos résztulajdonában van. A Telenor esetében a norvég állam rendelkezik 54 százalékos tulajdonnal. Míg a francia államnak 23 százaléka van az Orange telekom szolgáltatóban.
a szlovén Telekomban több mint 60 százalékos az állami érdekeltség, a szerb Telekomban is mintegy 60 százalékos, de a horvát T-Hrvatski-ban is felbukkan az állam – írták.
Az államok részvétele a távközlésben indokolt, ugyanis ez rendkívül tőkeigényes iparág. A stratégiai állami tulajdon erősíti a távközlési csoportok finanszírozási és beruházási képességeit, miközben további pénzügyi biztonságot nyújt.
A távközlési csoportok jól profitálnak abból, ha mind a saját kormányukkal, mind a hiteles és pénzügyileg jól megalapozott magánipari szereplőkkel partnerséget alakítanak ki. Az állami és magánszektor együttműködése erőteljes platformot alkot az élvonalbeli (5G) nagy teljesítményű, nagy kapacitású digitális infrastrukturális beruházások, a digitális átalakulás és az innováció előmozdítására.
– derült ki a Világgazdaság cikkéből.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal zsugorodott. Egyetlen negyedév alatt.
Az amerikai elnök szerint a konfliktus lezárása már belátható közelségben van, miközben Teherán feltételekhez kötné a Hormuzi-szoros megnyitását.
Alaposon borsot tört a sógorok orra alá Szijjártó Péter.
Az Ellenpont szerint Kijev egy kormányváltás esetén nemcsak a külügyre, hanem borítékolhatóan a magyar gazdaságra is rá tenné a kezét, aminek meglesznek a vesztesei.
A drágulás után újabb problémák jöhetnek Európában.
„Nem tudom azt mondani, hogy nem így gondoltam.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
