Tévedésben a LIBE-bizottság, nincsenek veszélyben a hazai zsidóság jogai

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) a jogállamiságról szóló magyarországi jelentéstervezete szerint hazánkban nem biztosított a magánélet és az adatok védelme, a véleménynyilvánítás szabadsága, benne a tömegtájékoztatás sokszínűsége, a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve a szexuális kisebbségek jogait. Mindezeken túlmenően a kisebbségek, köztük a romák és a zsidók jogai sem biztosítottak, ahogy az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem sem.

Az elmúlt évek hasonló dokumentumaiból megismert állítások mögött aligha húzódik meg a valóság megismerését célzó vizsgálódás, a zsidósággal kapcsolatos vádak különösen is túlzónak hatnak az újabb felmérések tükrében.

Ezt értékelnünk kell, és ebben nagy szerepe van a kormányzat mostani politikájának és a zsidó közösségekkel való aktív együttműködésnek” – fogalmazott minap az Indexnek adott interjújában Köves Slomó, EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija.

Nyugaton akár tizenötször is több atrocitás éri a zsidókat, mint hazánkban

Köves tavaly novemberben nyilatkozta a Mandinernek, hogy az általa alapított Tett és Védelem Alapítvány tizenhat országban végzett előítéletesség-kutatást, és ennek eredményeit két másik mutatóval: az antiszemita atrocitások számával és a zsidó közösség biztonságérzetéről végzett korábbi kutatásokkal vetették össze. A vizsgálat meglepő eredményt hozott. „Jelesül, hogy nincs egyenes összefüggés a többségi társadalom előítéletessége és a zsidó közösség biztonsága között. Például Nyugat-Európában a bevallott antiszemita érzület össztársadalmi szinten jellemzően lényegesen kisebb, mint mondjuk Európa keleti felében, így Magyarországon, mégis, ott tízszer, tizenötször több az atrocitás. Az is figyelemreméltó, hogy

miközben az összesített előítéletesség tekintetében az első öt-hat között van” – részletezte Köves Slomó, aki szerint az átfogó európai kutatás azért is volt fontos, hogy országonként egyedileg meg lehessen határozni, mely eszközökkel kell fellépni az antiszemitizmussal szemben. Ott, ahol az antiszemitizmus biztonság-politikai probléma más eszközökre van szükség, mint ahol inkább a nézetek szintjén van jelen szerinte.

Kiterjedt jogi védelem, fellépés a gyűlöletbeszéd ellen

Ami zsidóság jogi védelmét illeti, az Alaptörvény és a Btk. is tiltja a holokauszt relativizálását, s védi a valamely közösséghez tartozó állampolgárok személyiségi jogait. Érdekesség: a közbiztonság javítása érdekében és az antiszemitizmus elleni küzdelemben végzett munkájáért az Európai Zsidó Szövetség (EJA) kitüntetésben részesítette Pintér Sándor belügyminisztert. A tárcavezető méltatásában elhangzott: Pintér minisztersége alatt fejlesztették a rendvédelmi szervek és a zsidó közösségek közti együttműködést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara felvette tantárgyai közé a gyűlölet-bűncselekmények bűnüldözését és bűnmegelőzését. Továbbá kidolgozták a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekménnyel kapcsolatos részletes vizsgálati és alkalmazási módszertant. Módosították a Büntető Törvénykönyvet, hogy

legyen. Az Alaptörvényben garantálták ugyanakkor a közösségek méltóságának védelmét. 

A nemezetközi konferencián a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hirdetett zéró toleranciát az antiszemitizmussal szemben. Az eseményen egyébként egy másik, az EJA által készített kétéves kutatást is bemutattak a zsidóság helyzetéről az európai országokban. A londoni székhelyű, független intézet, a British Institute of Jewish Policy Research együttműködésében összeállított tanulmány figyelembe veszi azokat a felméréseket, melyek a zsidóság biztonságérzetéről korábban készültek, továbbá összegzi a zsidókat ért személyes támadások, illetve a zsidósággal szembeni ellenérzés mértékét mutató adatokat is.

A LIBE-bizottság megállapításaival aligha van összhangban, hogy a tanulmány szerint a 12 ország közül, ahol a legtöbb zsidó él Európában,

ezen belül Magyarország az első helyen áll abban is, hogy ott érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás. Az átfogó kutatás szerint egyébként Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók, míg Belgium az az ország, amely a legkevesebb intézkedést teszi a zsidók életének támogatására.

Szoros együttműködésben az Orbán-kormánnyal

A tanulmány az elmúlt években készült felméréseket súlyozva, az európai kormányok tevékenységét illetően, az alábbi sorrendet állította fel a zsidók életminőségére vonatkozóan:

• 1. Olaszország
• 2. Magyarország
• 3. Dánia
• 4. Egyesült Királyság
• 5. Ausztria
• 6. Hollandia
• 7. Németország
• 8. Svédország
• 9. Spanyolország
• 10. Franciaország
• 11. Lengyelország
• 12. Belgium

Az alábbi rangsor pedig az európai kormányoknak a zsidóság érdekében tett lépései alapján készült:

• 1. Németország
• 2. Ausztria
• 3. Franciaország
• 4. Hollandia
• 5. Olaszország
• 6. Magyarország
• 7. Egyesült Királyság
• 8. Svédország
• 9. Lengyelország
• 10. Dánia
• 11. Spanyolország
• 12. Belgium

Azonnali és közvetlen javulás itthon

„A zsidó közösség és a magyar kormány közötti szoros együttműködés azonnali és közvetlen javulást eredményezett a zsidóság biztonságában, beleértve egyebek között az alkotmányos és törvényi változásokat és ahogyan a rendőrség kezeli az antiszemita incidenseket” – erről beszélt Köves Slomó a tanulmány kapcsán, hozzátéve, a zsidó közösség és a kormány közös munkája a záloga annak, hogy tovább csökkenjenek a magyar társadalomban a zsidókkal szembeni negatív érzelmek és vélemények. Ennek a közös erőfeszítésnek fontos pillére többek közt az oktatási tartalmak és közoktatásban használt tananyagok folyamatos felülvizsgálata, az oktatási minisztérium, a magyarországi zsidó közösségek és a Tett és Védelem Liga együttműködésével – fűzte hozzá.

Menachem Margolin rabbi, a EJA vezetője pozitívumként emelte ki, hogy egyetlen ország sincs a „vörös zónában”, ami kézzel fogható veszélyt jelezne a zsidó közösség számára. Ez az eszközrendszer minden bizonnyal egy olyan kiindulási pont, amit érdemes lesz fejleszteni, a politikai és társadalmi kihívások ellenére, melyekkel meg kell küzdenünk.

A LIBE-bizottságnak a Sargentini-jelentésből ismerős, a zsidósággal kapcsolatos megállapításairól egyébként megkérdeztük a Mazsihiszt is, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Tavaly ugyanakkor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is készíttetett egy kutatást, melynek eredményeit az ugyancsak pozitív kormányzati intézkedéseket emlegető Heisler András elnök ismertette. Szerinte a zsidó közösségen belüli félelmek léteznek, de Magyarországon ma nincs olyan antiszemitizmus, amelyből „direkt módon” következnének ezek a félelmek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek fizikai atrocitások, ezért

Nyitóképünk illusztráció: Égő gyertya a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka utolsó estéjén Budapesten, a Nyugati téren 2019. december 29-én (MTI/Kovács Tamás)