Közvéleménykutatásban vizsgálták meg, hogy hányan harcolnának hazájuk megvédéséért.
A Publicus Intézet május 26-30. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket arról, hogy mit tennének, ha Magyarország háborúba keveredne.
Ha most lenne egy háború, amiben megtámadják Magyarországot, akkor
Ez az arány nagyon megváltozik, ha Magyarország védekezőből agresszor szerepébe lépne: Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor tízből nyolc (83 százalék) válaszadó inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. Ha egy ilyen konfliktusra kerülne sor, akkor csak minden tízedik (10 százalék) válaszadó fogna fegyvert.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Az építési és közlekedési minisztert trombitaszó fogadta Szentendrén, ugyanis Keszthely után a Duna parti városban is feltűnt Szabó Bálint.
Átnéztük, hogyan foglalkozik a párthoz erősen kapcsolódó portál, a Kontroll.hu az orosz-ukrán háborúval.
Sajnos nehéz lesz bármilyen kompromisszumos megoldást találni.
Dömötör Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig mintegy 57 ezer milliárd forintnak megfelelő uniós pénzt költöttek el az orosz-ukrán háborúra.
Cosmin Popa szerint fokozódik Oroszország hibrid háborúja, és Moszkva „trójai falóként” tekint Romániára.
Komoly sikerekről számolt be az orosz védelmi minisztérium.
Immár Simion is kapiskálja, hogy az egymásra való acsarkodás helyett egyesítenünk kellene erőinket.
A mesterséges intelligencia mindent átalakíthat.
