Szijjártó: A kormány a következő négy évben is elkötelezetten dolgozik majd az ország energiabiztonságáért

Miniszterjelölti meghallgatásán Szijjártó Péter azt mondta: „most lesz az eddigi tizenkét évhez képest a legnehezebb ennek a feladatnak az ellátása”.

Szavai szerint ezért a paksi beruházás felgyorsítása, minél előbbi rendszerbe állítása, az energiahordozókra vonatkozó diverzifikációs törekvések folytatása, és a nemzeti energiaellátás biztonsága melletti következetes európai kiállás fogja meghatározni a kabinet energiapolitikával kapcsolatos álláspontját.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az elmúlt időszak eseményei és az elkövetkező időszak kihívásai miatt

Ezért a Magyarország energiabiztonságával kapcsolatos kérdések, az energiaforrások beszerzéséhez vezető tárgyalások vezetése és lebonyolítása, a magyar kormány képviselete az Európai Unió energiatanácsában, valamint a paksi beruházás „egy csomagban” a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hatáskörébe kerül.

Egyúttal jelezte, hogy a paksi beruházásért korábban tárca nélküli miniszteri rangban felelős Süli János, a KKM államtitkáraként folytatja munkáját.

Az energiabiztonságra térve úgy fogalmazott: „2010 óta, 2018 óta meg főleg” a kormány energiaellátási stratégiájának legfontosabb törekvése az energiaforrások és útvonalak tekintetében a diverzifikáció. Példaként említette, hogy hétből hat szomszédos országgal már össze van kötve Magyarország földgázellátása, idén június végétől pedig a magasfeszültségű villamoshálózat is mind a hét környező országgal össze lesz kötve.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarországnak nem csak orosz gázra van hosszútávú vásárlási szerződése, példaként említve a Shell olajvállalattal megkötött hétéves szerződést, amely értelmében a vállat a krki LNG-terminálon keresztül szállít cseppfolyósított földgázt az országba.

Mint kitért rá, a kormány jelentős erőfeszítéseket tett új földgáz-források bevonására, de – mint fogalmazott – „nem rajtunk múlt sajnos (.), hogy ez nem történt meg, hanem azokon, akik a leghangosabban bírálnak minket azért, hogy együttműködünk az oroszokkal az energiapolitika tekintetében”.

Szijjártó Péter ehhez hozzátette: az egyik fekete-tengeri földgázmező kitermelési jogát a közelmúltban eladta az az amerikai-osztrák konzorcium, amely az MVM-mel kötött korábbi forrásszerződést is az elmúlt hetekben felmondta. „Éppen a szövetségeseink hagynak cserben minkent a diverzifikációs törekvéseink során” – hangoztatta.

„Az ország energiaellátása stabil lábakon áll”

Rögzítette, hogy jelenleg „az ország energiaellátása stabil lábakon áll”, a földgáz beszállítása a megkötött szerződéseknek megfelelően, ütemezetten, fennakadások nélkül halad. Szólt arról is, hogy a magyar földgáztárolók feltöltöttsége 25 százalék és elkezdték a betárolást a következő.

Az orosz olajra bevezetni tervezett uniós embargóval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az energiaellátás nem filozófiai, hanem fizikai kérdés, és a kormány nem hajlandó feladni az ország energiabiztonságát. Az uniós javaslat rendkívüli károkat okozna Magyarországnak, amelynek 550 millió eurójába kerülne átállítani az olajfinomítókat nem orosz eredetű kőolaj feldolgozására.

Szijjártó Péter célnak nevezte, hogy

Részletesen szólt a beruházáshoz kapcsolódó engedélyezési eljárásról, majd jelezte, hogy az építkezés 2023 második felében kezdődhet el, az új blokkok indítása pedig "még ebben az évtizedben" megtörténhet. A legkiegyensúlyozottabb, legkiszámíthatóbb, és legolcsóbb energia ma az atomenergia - vélekedett a tárcavezető.

Keresztes László Lóránt, a grémium LMP-s elnöke a többi között azt kérdezte, hogy végrehajtható-e egyáltalán a paksi bővítés, egyúttal jelezte, nem tud egyetérteni abban, hogy az atomenergia zöld, olcsó és biztonságos energia lenne.

Szijjártó Péter válaszában közölte, hogy megvalósítható a projekt és mindent meg kell tenni azért, hogy létrejöjjön a beruházás.

Szijjártó Péter miniszteri jelöltségét 5 igen és egy nem szavazattal támogatta a grémium.

(MTI)

Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala