A magyar továbbra is egy régen elavult, porosz oktatási rendszer. Interjú.
„Magyarországon az oktatás – ahogy az egészségügy is – valamilyen úton-módon mindig maradékelven működött. Okozhatta ez a jelenlegi állapotát?
Annak ellenére, hogy egyes emberek a tudományok különböző területein óriási sikereket értek el, az oktatás Magyarországon valójában soha nem volt a nemzetstratégia oszlopos része. Nálunk nem sikerült azt a tudáshoz való viszonyt kialakítani, amit az említett sikeres országoknak igen.
Mi volt ennek az oka?
Történelmileg Magyarország nagyon sokáig külföldi hatalmak uralma alatt élt, amelyeknek nem volt érdekük, hogy itt egy művelt társadalom jöjjön létre. Ilyen volt a hatalmi helyzet. A törököket, az osztrákokat nem igazán érdekelte a magyarok műveltségének fokozása, pártolása. A hatalom évszázadokon át egy olyan társadalmat akart létrehozni, amelyik kiszolgálja az ő érdekeit, beleegyezik a döntéseibe, nem gondolkozik a saját fejével, és nem lázad. Ebbe a hozzáállásba, az ilyen egyéniségbe, az ilyen önazonosulásba nem fér bele a művelődés nagyon magas fokú pártolása.
Ez elég elkeserítő, különösen azután, hogy Orbán Viktor a XXI. században, 2022-ben is azt jelentette ki, hogy itt a szakmunkáé a jövő…
A lényeg az, hogy mindenki, aki az oktatás lecsupaszítását szorgalmazza, az a külföldi hatalmak által irányított elnyomó rendszer kultúrájának fenntartását szolgálja. Az, hogy a jó oktatás sem a törököknek, sem az osztrákoknak, sem a németeknek, sem a szovjeteknek nem volt érdekük, az egy történelmi folyamat volt. Mire oda jutottunk, hogy a mi saját érdekünk lehetne, már régen kialakult egy olyan magyar egyéniségkultúra, ami a jó oktatást nem igényli. Ez a helyzet. Ha egy politikai erő ezzel komolyan akar foglalkozni, akkor az oktatásból alapvető nemzeti érdeket kell kovácsolnia. Világosan ki kell fejeznie, hogy aki azt az oktatáspolitikát folytatja, ami most van, az hazaáruló. Egy olyan világban élünk, ahol a tudás mindent visz. Ha azt nem tudjuk beleültetni a magyar tudatba, hogy a tudás nélkül csak nyomor van, akkor szembe kell néznünk azzal, hogy hazaárulást követtünk el.”
Nyitókép: MTI / Magócsi Márton