Hosszú ideje kontraszelektált az ellenzék – Fodor Gábor a Mandinernek

Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Fodor Gábor volt oktatási és környezetvédelmi miniszter, az SZDSZ és a Magyar Liberális Párt korábbi elnöke. 

***

Ön a rendszerváltás óta aktív részese a magyar politikának. Mennyire lepte meg a mostani választási eredmény, amelyre nem volt példa az elmúlt harminc évben?

A választás előtt több helyen elmondtam, hogy masszív Fidesz-győzelmet prognosztizálok, de azt nem gondoltam, hogy ez kétharmados lesz. Még matematikailag is nehez tartottam ezt elképzelhetőnek, hiszen ehhez az kellett, hogy Budapestet leszámítva, szinte minden választókörzetben a kormánypárt nyerjen. A közvélemény-kutatók prognózisai sem mutattak ilyen különbséget, még a legnagyobb vihart kavaró Medián-becslés is kisebb Fidesz győzelmet valószínűsített.

Milyen okokat lát felfedezni abban, hogy így alakult a választás?

Viszonylag egyértelműek az okok, könnyen összerakható a képlet. A kormány a maga részéről keményen beleállt ebbe a kampányba, miután tavaly ősszel az látszott, hogy az ellenzéknek áll a zászló.

A Fidesz erre reagált, jöttek a jóléti intézkedések, amely hatásosak voltak. Igaz, ha az ellenzék jól teszi a dolgát, nem lettek volna azok. Majd következett az ukrán-orosz háború, amelyben melléfogott a baloldal. A harmadik tényező pedig maga a baloldali ellenzék állapota. Márki-Zay Péter nem bizonyult jó jelöltnek, de nem lehet egyedül az ő nyakába varrni a vereséget. Sokkal több tényező játszott ebben szerepet. Ha a hat párt egységesen tudott volna föllépni, és ha lett volna Magyarországra vonatkozó, kézzelfogható elképzelésük, akkor - bár Márki-Zay tudott volna ezen rontani, de nem ennyit - sikeresebb is lehettek volna.

Kijelenthető, hogy harminc év óta ez a leggyengébb politikai ellenzék?

Igen. A sokadik kétharmados többséget szerezte meg a Fidesz, de a baloldal mostani veresége mindenen túltesz. Meglepődve nézem azt is, ami azóta történt: az ember azt gondolná, hogy ha egy kis idő elteltével is, de levonják a tanulságokat.

Nincs önreflexió, kevés a szerénység, és az okok alapos kutatása is elmarad. Gyurcsány Ferenc azzal jön, hogy legyen mindenki olyan, mint ő, Márki-Zay Péter pedig kijelenti, hogy visszamegy Hódmezővásárhelyre megakadályozni, hogy az ottani fialatokat Orbán Viktor elvigye katonának. A volt miniszterelnökhöz hasonlóan Jakab Péter két lábbal beleszáll Márki-Zayba, a Momentum pedig azt a Fekete- Győr Andrást jelöli frakcióvezetőnek, aki az előválasztáson súlyos vereséget szenvedett. Erre jön még Hadházy Ákos, aki azt mondja, hogy ne menjenek be a parlamentbe, de azért vegyék át a képviselői mandátumot. Hajmeresztő.

Személyeket kellene cserélni az ellenzéki térfélen vagy politikát?

Mindkettőt. Hosszú ideje kontraszelektált az ellenzék, amelynek oka, hogy tizenkét éve nincs sikerélmény. Egy ilyen vereség után minden pártelnöknek illene felajánlania a lemondását. A másik oldala a dolognak, ahogy már említette, hogy nincs javaslatuk, milyen Magyarországot szeretnének a választóknak kínálni. De a legnagyobb probléma, hogy

Nem kormányozni akarnak, hanem a legjobb ellenzéki figurák lenni. Közben nincs magával ragadó elképzelésük a saját hazájukról, amit el tudnának mondani a választóknak. Csak akkor lesz változás, ha majd az lesz a valódi céljuk, hogy kormányozni akarják az országot.

Fotó: MTI/Illyés Tibor