Brüsszelnek nem a kormánnyal, hanem a magyar emberekkel van vitája – Kovács Zoltán a Mandinernek

Az EBESZ szerint az átláthatatlan kampányfinanszírozás, valamint a kormány és a kormánypártok egymásra csúszó üzenetei is aláásták a választás folyamatát. Mit mond erről?

Az eredmény önmagáért beszél, ezt még a vesztesek is elismerték. Nincs mit szépíteni, eltűnt mintegy 850 ezer szavazójuk. Ez nem manipuláció miatt történt, hanem azért, mert egész egyszerűen rosszul politizáltak. Megint. Az EBESZ egyébként valaha jobb sorsra érdemes, mértékadó testületnek tűnt, amelynek egyik kiemelt feladata a választások megfigyelése. Ehhez képest már amikor megérkezett a mostani delegáció, rögtön politikai üzengetésbe kezdett. Ez persze annak ismeretében talán érthető, hogy

s amely szemben áll a magyar kormány politikájával. Csakhogy ez a tevékenység nem tartozik az eredeti mandátumukhoz, nekik a technikai lebonyolítást, a voksolás tisztaságát és a szabad hozzáférést kellene ellenőrizniük, nem a politikai környezetet elfogultan elemezni. Átlépték a hatáskörüket.

Milyen következménye lehet a csak hónapok múlva elkészülő részletes jelentésüknek? Érinti-e ez a választás érvényességét?

Semmiképp sem. Ha valóban mértékadó testületről beszélhetnénk, alighanem számítana a véleményük, ám jogi következménye nincs a megállapításaiknak. Egyébként több hasonló, immár kőkeményen politizáló nemzetközi szervezet működik, ismerjük őket. Sajnálatos, hogy nem objektív mércével mérnek, a szakmaiság számukra csupán álca.

Miért kapott ki ennyire az ellenzék?

Nem akarok elemzőként feltűnni, de azért láthattuk a közbeszédet meghatározó tényezőket. Szerintem az eredeti téma is elég fajsúlyos volt, nevezetesen annak eldöntése, hogy meg tudjuk-e őrizni az elmúlt tizenkét év eredményeit, vagy visszatér az ország a 2010 előtti kormányzás kudarcos megoldásaihoz. Ezt a dilemmát nem tette semmissé a szomszédunkban kitört háború, ám a fegyveres konfliktus kétségtelenül komoly befolyással bírt a választásra. Tovább emelte a tétet. Kiemelten fontos lett az ehhez való viszonyulás, különösen annak tükrében, hogy a baloldal politikusai felelőtlen, a harcokba való belesodródásunk kockázatával járó kijelentéseket tettek. Annak ellenére, hogy ők is tudták, mennyire fontos a társadalom számára a béke és a biztonság megőrzése. Mindez tehát összeadódott, azonban

A józanság és a felelősségteljes hozzáállás győzött.

A baloldal szerint azonban a gazdasági hatások miatt most elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások. Valóban?

Mindenki magából indul ki. Kétségtelen, eddigi tudásunk szerint a baloldal a válságkezelésnek csupán ezt a módszertanát ismeri, amit azonban a polgári kormány már 2010-ben sem alkalmazott. Ezzel szemben egy nem pusztán életképes, de immár modellszerű alternatívát tudtunk felmutatni. Akkor a most atomjaira hulló baloldal részéről kiröhögtek minket – mi mégis megvalósítottuk a többek között egymillió új munkahely létrehozását jelentő gazdasági programunkat. Növekedési pályára álltunk, a magyar újraépítés nemzetközi példa lett. Ezen az úton haladunk tovább.

De egekben az energiahordozók ára, valamit alighanem tenni kell majd.

Kis ország vagyunk, nyilván nem tudjuk függetleníteni magunkat a nemzetközi gazdasági folyamatoktól, de az elmúlt évtized szuverenitást erősítő politikája révén igenis van mozgásterünk. A politikai hozzáállás számít, lehet máshogy válságot kezelni, mint ahogy a baloldal szokta. Ezt egyébként a koronavírus-járvány hatásainak kezelése kapcsán is megmutattuk – olykor a hátrányból is lehet új lehetőségeket találni. Folytatjuk az építkezést.

Jöhetnek végre az uniós források is, például a helyreállítási alapból?

Már a kampányban elmondtuk: Brüsszelnek valójában nincs jogalapja a pénzek visszatartására, politikai játszmák és zsarolás zajlik, ami békeidőben is kicsinyes, ám háborús helyzetben egyenesen elfogadhatatlan. Ráadásul a választás egyértelmű legitimációt és megerősítést adott a Fidesz-KDNP-nek, vagyis innentől kezdve az Európai Bizottságnak már tényleg nem a kormánnyal, hanem a magyar emberekkel van vitája.

Látjuk persze, milyen habzás kezdődött a választás nyomán a nemzetközi sajtóban, hogyan követelik újult erővel Magyarország megbüntetését, ám kár lenne ezekre a hangokra hallgatniuk az illetékeseknek.

Az EB részéről ehelyett két nappal a választások után bejelentették, elindítják hazánk ellen a jogállamisági mechanizmust.

Elképesztő lépés ez, hiszen az Európai Bíróság is kimondta, ehhez megfelelő jogalap kellene. Márpedig, ahogy azt már említettem, ilyen nincsen. Már csak azért sem, mert még egyetlen eurocentet nem kaptunk azokból a támogatásokból, amelyek szabálytalan felhasználása esetén megindítható egy adott ország ellen a jogállamisági mechanizmus. Hogyan büntethetnének meg minket olyasmiért, amit el sem követhettünk? Továbbra is az üres vádaskodás szintjén vagyunk.

azt ugyanis a magyarok most utasították el nagy többséggel. Ismétlem: a demokrácia alapvető szabályait a bizottságnak is el kell fogadnia! A párbeszédre ugyanakkor a magyar kormány továbbra is nyitott.

Amúgy tényleg kérjük már az RRF visszatérítendő részét is?

Valóban, a kormány jelezte, hogy a megváltozott körülmények, és az előttünk álló elképesztő kihívások miatt a teljes keretre igényt tartunk. A háború nyomán született közös döntéseknek megfelelően ugyanis fel kell gyorsítani az energiarendszer diverzifikációját, ehhez új csatornák kiépítése és az elektromos hálózat átalakítása is szükséges. Mindez komoly befeketetésekkel jár. Meglátjuk, mi lesz, várjuk a visszajelzést.

Ha már szóba került az orosz-ukrán konfliktus: a lengyelek ismét a szankciók bővítését követelik. Mikor lesz erről döntés, mire számíthatunk?

A választási eredmény a kormány álláspontját is megerősítette, megvan, hol húzódik a vörös vonal ezen téren. Nem változtatunk. A realitás továbbra is az, hogy csak az oroszoktól tudunk beszerezni bizonyos energiahordozókat, s ez a következő években sem változik meg. Ugyanez igaz a fegyverszállítások elutasítására is – tartjuk magunkat az eddigi döntéseinkhez.

Az oroszokhoz való viszony erősen próbára teszi a visegrádi négyeket. Marad a szövetség?

Minapi interjújában Kaczyński is egyértelművé tette, kitart Magyarország mellett. A V4 továbbra is erős, s bár lehetnek a külpolitika terén eltérő stratégiáink, az unión belül létérdekünk a közös érdekérvényesítés. Ezen a téren kiemelten sikeres az együttműködésünk, amire továbbra is szüksége van mind a négy érintett országnak. Reméljük, mihamarább véget ér a háború, az egész Európa elemi érdeke.

Paks2 mellett is kitartanak?

Természetesen. A bővítés ugyanis a magyar energiafüggetlenség kulcsa, nem mondhatunk le róla.

Nem lett érvényes a gyermekvédelmi népszavazás. A bevándorlásról szóló referendum sem lett az annak idején, mégis Alaptörvény-módosítás következett belőle. Most is hasonlóra számíthatunk?

Bár a politikai eredmény mindent elhomályosítani látszik, az eddigi gyermekvédelmi törvényi intézkedések, illetve az ezek megerősítésére kiírt referendum ugyancsak kiemelten fontos része a kormányzat politikájának.

Nyitókép: Ficsor Márton