Világgazdaság: Súlyosan sértené a magyarok érdekeit az olaj- és a gázszankció bevezetése

A Magyarországon felhasznált kőolajnak mintegy 90 százaléka, a földgáznak pedig a 80 százaléka származik Oroszországból, innen érkezik a Paksi Atomerőmű fűtőeleme. Ráadásul ezeket az energiaforrásokat szerencsére hosszú távú szerződésekkel biztosítjuk, ami miatt a hazai lakosságot nem érinti a most Nyugat-Európában tapasztalt brutális rezsidrágulás – írja a Világgazdaság. Ezért megrokkanna a magyar gazdaság, és azonnal az egekbe szökne a lakosság rezsiszámlája, ha a szankciók kiterjesztése miatt le kellene mondania az Oroszországból érkező energiahordozókról.

Minden termék ára megemelkedne

Az országban felhasznált olaj- és olajtermékek 59 százalékát a közúti járművek használják el, az orosz olaj esetleges behozatali stopja jócskán betenne a hazai fuvarozásnak és a személyszállításnak, és az egyéni autózásnak is. A fuvarozás brutális drágulása pedig szinte minden termék árát megemelné. Sérülne továbbá a hazai vegyipar és a mezőgazdaság, valamint azok a nem energetikai ágazatok, amelyekre a magyarországi kőolaj felhasználás 24 százaléka jut a nemzeti stratégia szerint.

Magyarország formálisan már régen enyhített az orosz olajimportnak való erős kitettségén: beszerezhet kőolajat a világpiacról is az Adria vezetéken, szélsőséges esetben közúton is, tartálykocsiban. Viszont a Mol százhalombattai olajfinomítójának működését kifejezetten az Oroszországból származó alapanyag feldolgozására optimalizálták, és közúton aligha érkezhet szükséges mennyiségű olaj. Esélytelen az apadó, és az országos felhasználásban amúgy sem érdemi súlyú belföldi olajtermelés ilyen szintű felfuttatása is,

A másik kegyelemdöfést az orosz gáz vásárlásának letiltása adná hazánknak, hiszen a villamosenergia mintegy harmadát gázüzemű erőművek állítják elő, a távhőrendszerek döntően gázkazánnal, illetve többségében gázüzemű áramot is előállító erőművekben, de még a lakossági egyedi fűtés is meghatározó hányadban gázalapú. A lakosság teljes végső energiafelhasználásán belül a földgázra mintegy 33 százalék jut.

Hiába a cső, ha nem lesz elég gáz

A hazai megújuló alapú energiatermelés még csak kibontakozóban van, ráadásul a zöld források esetében nem megoldott az áramtermelés folyamatossága, az áram nagy tételekben való tárolása pedig nem megoldott. Persze importálhatunk máshonnan is, Magyarország az elmúlt években a hétből hat szomszédos állammal megoldotta a gázvezetékek összekötését, és hamarosan minddel meglesz a magas feszültségű áramvezetékek összekötése is. Emellett a kormány hozzájárult a horvátországi LNG-terminál létrejöttéhez, és előrehaladott tárgyalásokat folytat Azerbajdzsánnal újabb források bevonásáról. Valamint hasonló egyeztetések zajlanak Egyiptommal és Izraellel is. Csakhogy hiába a cső, ha nem lesz elég gáz a feltöltésére.

Egy Oroszország elleni esetleges olaj- és gázimport stop az orosz gáztól szintén erősen függő európai országokkal kellene osztozni a hirtelen szűkössé váló, emiatt pedig még erősebben dráguló alternatív forrásokon. Európa számos országa függ Oroszországtól a földgáz és kisebb mértékben az olaj importja tekintetében. Az Európai Unió földgázkészletének körülbelül negyven százaléka Oroszországtól függ. A blokk kőolajimportjának mintegy 27 százalékát, szénbehozatalának pedig 46 százalékát szintén Oroszország szállítja.

Európa legnagyobb gazdasága, amely az otthonok téli fűtéséhez és a gyárak üzemeltetéséhez szükséges orosz gáztól függ. Tehát abban a pillanatban, hogy kimondják az orosz energiahordózókra a behozatali tilalmat, Magyarország az unió legerősebb országaival kerül versenyhelyzetbe, ráadásul az azonnali piacon, ahol amúgy már eddig is brutális drágulás zajlott le.

A rezsicsökkentésnek azonnal vége lenne

Ha kénytelenek lennénk lemondani a hosszú távú szerződésekkel lekötött és megvásárolt gázról, az árak azonnal az egekbe szöknének, a rezsicsökkentésnek azonnal vége lenne.

Az uniós szankciós lista sok más mellett a polgári célú nukleáris termeléshez szükséges üzemanyagot és szolgáltatásokat is a lehetséges kivételek között sorolja fel, a Paksi Atomerőmű pedig két évre elegendő tartalék fűtőelemmel rendelkezik. Mindazonáltal ez esetben sem jönne jól a szállítások elakadása, és egy fűtőelem-szállító sem cserélhető le az egyik napról a másikra – szerepel a Világgazdaság elemzésében.

(Nyitókép: A Dunamenti Erőmű hő távvezetékei, miután a ma már teljesen gázüzemű létesítmény hőenergiát is termel a villanyáram mellett. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)