Gerő András: „Dolga lett volna megszólalnia a Mazsihisznek a jobbikos botrányok ügyében”

„Dolga lett volna megszólalnia a Mazsihisznek” – nyilatkozta a Magyar Nemzet azon kérdésére Gerő András történész, hogy miért hallgat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ilyen feltűnően a baloldali összefogás listáján szereplő, náci szimpatizánsként leleplezett jobbikosok botrányairól. Az ELTE BTK professzora úgy véli: ostoba döntése a Mazsihisznek, hogy nem nyilvánult meg ebben a botrányban, ugyanis ez nem kampánykérdés, hanem az európai kultúra kérdése. A történész arra utalt, hogy korábban a szervezet kiemelte, hogy kampánykérdésekben nem nyilvánulnak meg.

– emelte ki Gerő András.

A történész kiemelte azt is, hogy a jobbikosok botrányainak ügye nem szimplán zsidókérdés. Úgy véli, hogy nem olyan fontos, hogy a Mazsihisz megszólal-e a témában, bár szerinte kellene, de nem olyan fontos. Mint fogalmazott, az a fontos, hogy a baloldali emberek elnézően viszonyulnak-e a neonáci világképhez köthető gesztusokhoz.

– tette hozzá Gerő András. A Mazsihisszel ellentétben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet is már hallatta a hangját a jobbikosok botrányaival kapcsolatban. Ugyanakkor korábban pont a Mazsihisz az antiszemita közéleti megnyilvánulások elleni küzdelem élharcosaként tüntette fel magát. Bár nem a szervezet képviseletében ugyan, de megszólalt annak egyik saját főrabbija, Radnóti Zoltán is. Kiemelte többek között, hogy „a holokauszt után nem lendítjük a jobb kezünket felfelé, nem rajzolunk sem nyilaskeresztet, sem szvasztikát, és nem mondunk elismerő szavakat Hitlerről, Szálasiról, Goebbelsről”. Viszont ő azt

Ezt a főrabbi Facebook-posztja alatt a kommentelők is azonnal szóvá tették. Gerő András szerint honorálandó, hogy Radnóti Zoltán megtette ezt a lépést, vagyis ezzel a poszttal azt tette, ami a dolga volt, és amit ugyanakkor az egyháza nem tett meg. 

Gerő András pár hónappal ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott: nem elfogadható, amikor a magyar baloldal összeáll neonácikkal. Megkeresésünkre az ELTE BTK professzora most is kiemelte: a véleménye nem változott, ma is úgy gondolja, hogy nem elfogadható, hogy a baloldal összeáll a neonácikkal. De felvetődik a kérdés, hogy miért tette ezt. Gerő András szerint a legegyszerűbb ok az, hogy politikai haszonszerzés céljából történt ez meg. Ezt egyrészt arra alapozhatják, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon részleseges sikereket értek el. Például baloldali támogatással jobbikos jelöltek több pozíciót, köztük polgármesteri székeket szerezhettek meg.

Másrészt arra gondolhattak, hogy ha a politikai számtan megegyezik a hagyományos számtannal, akkor ha összeadják a baloldali szavazatokat, sikerre számíthatnak. „Ez nagyon részlegesen visszaigazolható állítás” – emelte ki Gerő.

A történész szerint viszont a súlyosabb szempont ennek a koalíciónak az összeborulásában az az, hogy a baloldal identitásvesztésben van. Kiemelte, hogy az európai baloldal tradíciójában alapvetően benne van az antirasszizmus.

Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd