Szigetelőszalaggal a falra ragasztottak egy banánt: hatmillió dollárért azonnal lecsapott rá egy „műgyűjtő”
Újra kitett magáért a világhírű olasz művész.
A két világháború közötti időszak művészetére, az art decóra és Vaszary alkotásaira is koncentrál a Magyar Nemzeti Galéria idén.
A Szépművészeti Múzeumban Bosch-, Matisse- és El Greco-kiállítás, a Magyar Nemzeti Galériában többek között Vaszary- és egy Art deco-tárlat várja idén a látogatókat.
Az intézmény közleménye nyomán most a Magyar Nemzeti Galéria 2022-es terveiről olvashatnak cikkünkben.
Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938)
2022. április 11. – augusztus 28.
A nagyszabású kiállítás a két világháború közötti korszak vizuális kultúrájának egyik markáns kifejeződésére, a luxust és a modernitást ötvöző nemzetközi irányzat, az art deco tárgyaira és ezeken keresztül a mindennapi életre fókuszál: a polgári élet tereire, a nagyvárosi, modern életforma megnyilvánulásaira és kiemelten az art deco vizuális világának egy fontos elemére, a plakátra. Bemutatjuk a budapesti modern élet tereit: a polgári otthonokat, az áruházak, mozik, éjszakai szórakozóhelyek világát. A kiállításban a plakátok jelentik a fő vonulatot: tükrözik a kor jelenségeit, az új nőideált, a modern divatot, a sport és egészség kultuszát, az újdonságokat – autó, rádió, hangosfilm – vagy a szórakozás új formáit, mint például jazzkoncertek, mulatók, revük. Az első világháború traumája után, a gazdasági konszolidációval együtt, a húszas évek második felében féktelen vágy jelent meg az élet élvezete iránt, s ez a dekadens és mondén csillogás egyben az egyik meghatározó eleme az art deco ízlésvilágának.
A kiállítás középpontjában a magyar art deco vizuális kultúra, a plakátművészet és társműfajai állnak, amelyekről eddig nem született átfogó kiállítás. A tárlat több mint 250 műtárgyat mutat be. A kiállítás kiemelt partnerei az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum.
Dancing 1925 – magyar művészek a párizsi éjszakában
2022. április 28. – augusztus 28.
Kamarakiállítás
Az első világháború kataklizmája utáni iparművészeti és építészeti tendencia, az art deco, az 1920-as évek egyik legjellemzőbb, egész Európát és az Egyesült Államokat is meghódító áramlata volt. Nemcsak a művészetek területén jelentkezett, de egy egész korszak életmódját, sőt életérzését is jelölte. Az éjszakai élet, a modern szórakozás, a mulatók, lokálok képei ugyanolyan dekoratív módon jelennek meg a rajzokon, grafikákon, mint a modern gépek, automobilok, repülők, vagy éppen a zsúfolt nagyvárosok. A kiállítás középpontjában Vértes Marcell Dancing című grafikai mappája áll, mely egy átmulatott párizsi éjszaka jeleneteit eleveníti fel. Vértes Marcell magyar illusztrátor, grafikus az 1920-as évek elején érkezett Párizsba, és a világkiállítás évében, 1925-ben jelentette meg 12 lapból álló litografált albumát, melynek lapjain a jazz-zenekar, táncoló tömegek, különös párok, elegáns dámák és urak mellett olyan jelenetek is megelevenednek, mint a hajnali takarítás vagy a kiábrándító hazaút. A kiállítás először mutatja be teljes egészében a korszak magyar művészetének ezt az egyedülálló, már a saját korában óriási sikert arató sorozatát.
A tárlat az Art Deco Budapest című kiállítás grafikai kísérő kiállítása.
A festő poéta: Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere
2022. október 27. – 2023. február 12.
Kamarakiállítás
Tichy Gyulát, a magyar grafika kiemelkedő jelentőségű mesterét az angol és a bécsi szecesszió művészei, Aubrey Beardsley, Walter Crane, Gustav Klimt művei inspirálták. Kifinomult vonalvezetésű, a szimbolizmus témáit dekoratívan megfogalmazó rajzai, akvarelljei, linóleummetszetei, rézkarcai és temperaképei hamar sikert arattak. 1908 és 1913 között készült linóleummetszetei a magyar századfordulós grafika talán legeredetibb művei, de ugyanilyen sokrétűek és látványosak rézkarcai és akvarelljei is. Életműve egységes, koherens egész, amelyben a korszak modern eszméi, aktuális kérdései (a női szerepek, a város és vidék ellentéte, a városi tematika, a technika fejlődése) allegorikus formában, a szecesszió lineáris, ornamentális formanyelvén jelentek meg. A tárlaton a Galéria gyűjteményében található grafikák és festmények, valamint a Képzőművészeti Egyetem művészeti gyűjteményének néhány lapja látható.
Vaszary. Az ismeretlen ismerős
2022. szeptember 15. – 2023. január 15.
2022 őszén, születésének 155. évfordulóján a magyar képzőművészet egyik jelentős mesterének, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary Jánosnak a műveiből rendez kiállítást Nemzeti Galéria. A tárlaton bemutatásra kerülő mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára.
2016-ban, a költözés előkészítésének folyamatában kezdődött el a Galéria épületében őrzött teljes műtárgyanyag számbavétele. Ekkor bukkantak rá az egyik pinceraktár mélyén több évtizede meghúzódó két vászontekercsre, amely egyenként 20-20 Vaszary-olajfestményt rejtett. A „lappangó” művekkel a művészettörténészek soha nem találkoztak korábban, sehol sem reprodukálták őket, még Vaszary életében sem, így feltételezhető, hogy közvetlenül a művész műterméből, illetve hagyatékából kerültek a közgyűjteménybe. Az újonnan előkerült alkotások közül a legszebb, legizgalmasabb 24 művet mutatja be a kiállítás. A festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó képeiig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig. A tárlatot a múzeum gyűjteményében található Vaszary-remekművek, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött kevésbé ismert, sokáig lappangónak hitt alkotások egészítik ki.
Czimra Gyula (1901–1966) életmű-kiállítása
2022. szeptember 29. – 2023. január 15.
Czimra Gyula az egyik legegyénibb és legkülönlegesebb hangú művész a magyar festészet történetében. Különös habitusú, magányos és magának való festő, de alkotásainak minősége, a letisztultság, a tömörség magas színvonala a XX. század legjelentősebb magyar művészei közé emelik. Műveinek nagy részét az 1920–1930-as és az 1950–1960-as években készítette, de életművének nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő részét életének utolsó tíz évében festette. Születésének 120. évfordulója alkalmat ad arra, hogy csaknem fél évszázad után a Magyar Nemzeti Galéria újra életmű-kiállítást rendezzen alkotásaiból. A tárlaton az 1924-től 1965-ig készült műveit mutatjuk be, a romantikus realizmustól a posztimpresszionista, fauve-s, majd a naiv művészet hatása alatti, később novecentós alkotásokon át a végső letisztultságot, egyszerűséget sugárzó dekoratív-realista, szimbolikus-metafizikus, geometrikus, puritán szobabelsőkig, csendéletekig.
Ungarische Moderne 1910–1933
2022. november 3. – 2023. február 6.
Berlinische Galerie, Berlin
A 20. század elején Berlinben élő és alkotó magyar művészek műveiből nyílik kiállítás a német főváros egyik legjelentősebb kiállítóhelyén, a Berlinische Galerie-ben, Berlin modern művészeti múzeumában. A kiállítás először mutatja be átfogó módon az 1910 és 1933 közötti időszakban hosszabb-rövidebb ideig Berlinben élő magyar művészeket és az itt készült vagy kiállított műveiket. A kiállítás a berlini Secessionban 1910-ben megrendezett nagy magyar kiállítással indul, majd az első világháború utáni időszakban a különböző csoportokhoz és stílusirányzatokhoz tartozó művészek berlini periódusából láthat műveket a közönség. A MA folyóirat körének avantgárd művészetét Kassák Lajos mellett például Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor képviselik. A berlini Der Sturm galériájában nagy számban kiállító magyar művészek közül többek között Kádár Béla, Scheiber Hugó és Bernáth Aurél alkotásai láthatók majd. Más berlini galériákban és kiállításokon mutatták be műveiket Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Ferenczy Noémi. A kiállításban nemcsak képzőművészek, hanem építészek, fotográfusok, sőt filmesek is helyet kapnak: Breuer Marcell, Besnyő Éva és Bándy Miklós műveit olyan dokumentumok egészítik ki, amelyek a magyar művészeknek a berlini művészetben játszott meghatározó szerepét illusztrálják.
Nyitókép: Magyar Nemzeti Galéria