Századvég: nem várható tényeken alapuló értékelés a 2022-es jogállamisági jelentéstől

A Századvég Alapítvány úgy véli, hogy Magyarország az Európai Bizottság 2022-es, júliusban megjelenő jogállamisági jelentésétől sem várhat „tényeken és a valóságon alapuló, politikai ideológiától és befolyástól mentes értékelést”.

A Századvég az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében azt írta, az Európai Bizottság (EB) folytatja azt az „intervenciós kísérletsorozatát”, amelynek keretében különböző, jogi köntösbe bújtatott jelentések hasábjain marasztalja el a „nyílt társadalmak eszmerendszerét” magukénak nem valló országokat.

„A Sargentini-jelentés és az elmúlt két évben napvilágot látott jogállamisági országriportok tapasztalatai alapján az idei jelentéstől sem várható, hogy pozitív képet fessen a demokrácia állapotáról hazánkban, ehelyett vélelmezhetően a Soros György által finanszírozott NGO-k mecénásuk által »tollba mondott« véleményét fogja visszatükrözni, megfelelve a brüsszeli balliberális narratívának” – emelték ki.

Jelezték, hogy a júliusban megjelenő jogállamisági jelentés Magyarországgal foglalkozó részéhez gyűjt az EB információt február 28-án és március 1-jén, az érdekeltekkel folytatott virtuális megbeszélések keretében. Bár megkérdezik a kormány tagjait, illetve jobboldali szereplőket is, látható, hogy jóval nagyobb számban keresik fel a nyílt társadalom irányába elkötelezett érdekelteket, és az ő véleményüket adják vissza a jelentésekben – áll az elemzésben.

Kettős mérce

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) decemberi webináriumán elhangzott, hogy néhány tagállam kritikával illeti a jelentéseket a kettős mérce miatt, de az EB ezen észrevételeket nem veszi komolyan, hiszen „a kritikák ellenére, mégis részt vesznek a jelentések megalkotásában” – tették hozzá.

Úgy folytatták, hogy az EB által készített riportokban a globalista baloldal érvrendszerét közvetítő NGO-k évközben közzétett megállapításai köszönnek vissza. Már a 2021-es jelentésben is a Soros György és szervezetei által „tollba mondott” vádak jelentek meg – írták.

Kitértek arra: a Riporterek Határok Nélkül (RSF) civil szervezet a 2021-ben publikált sajtószabadság-ranglistáján a 92. helyre pozícionálta Magyarországot, „vádjaikat” felsorolták az EB tavalyi jogállamisági jelentésében is, annak ellenére, hogy azok egytől egyig cáfolhatók.

LMBTQ-ügyek

Valószínűsíthetőnek nevezték, hogy a júliusban elkészülő dokumentumban megemlítik a Pegasus-ügyet, amelyben „semmilyen jogszerűtlen lehallgatás nem bizonyosodott be”, valamint a Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi civil szervezet éves országjelentését, amelyben azt írták, hogy a magyar kormány 2021-ben tovább folytatta támadásait a jogállamiság és a demokratikus intézmények ellen.

Hozzátették, az NGO-k szerint hátrányos megkülönböztetés éri a nemi kisebbségeket és a romákat, valamint visszaszorulnak a nők jogai. Kiemelték ezzel szemben, hogy Magyarországon több melegjogvédő szervezet működik, évente megrendezik a „Budapest Pride-ot”, csaknem tizenhárom éve hatályos a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény, továbbá számos pályázat és felzárkóztatási program segíti a romák élethelyzetének javulását és a minél sikeresebb integrációjukat.

A nők helyzetét illetően beszédesnek nevezték, hogy épp a kormánypártok jelölnek egy nőt, Novák Katalint köztársasági elnöknek.

Soros-hálózat

A Századvég Alapítvány elemzésében közölte azt is, a tavalyi jogállamisági jelentésben a Transparency International 2020-as korrupcióérzékelési indexe alapján kijelentették, hogy a korrupció továbbra is probléma Magyarországon. „Az EB egy olyan NGO megállapításaira alapozza a vádjait, amit Soros György alapítványa rendszeresen, jelentős összeggel támogat” – írták.

Kifejtették: a valóság ezzel szemben az, hogy a 2010 utáni Fidesz-kormányok átfogó korrupcióellenes intézkedéseket és nemzeti korrupcióellenes programot indítottak, jelenleg a 2020-2022-es időszakra szóló középtávú nemzeti korrupcióellenes stratégia végrehajtása zajlik. „Az elmúlt tizenkét évben jóval átláthatóbb és fegyelmezettebb az állam működése, valamint a közpénzek és az uniós források felhasználása, illetve a közbeszerzési rendszer” – írták.

Hozzátették, a magyar ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között (az uniós átlag ekkor 36 százalék volt), 2020-ban pedig a magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában (a legfrissebb EU-s átlag 37 százalék).

„Mindezek olvasatában kijelenthető, hogy tényeken és a valóságon alapuló, politikai ideológiától és befolyástól mentes értékelést az idei jogállamisági jelentéstől sem várhatunk. Fontos kiemelni, továbbá, hogy az FRA tavaly év végi webináriumán elárulták, 2022-től konkrét ajánlásokat fognak megfogalmazni a tagállamoknak. A nyílt társadalom létrehozását tehát mind erősebb intervenció révén tervezik a közeljövőben ráerőltetni az unió országaira” – fogalmaztak az elemzésben.

(MTI)

Nyitókép: ARNE IMMANUEL BÄNSCH / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP