Hat új időszaki kiállítás szerepel a Ludwig Múzeum idei programjában, amelyet a reziliencia (rugalmas alkalmazkodás a környezeti feltételekhez) témaköre mentén hirdettek meg.
A járványhelyzet miatt csonka tavalyi évben is csaknem 46 ezer látogatót fogadott a Ludwig Múzeum, amely 2021–ben nyolc időszaki tárlattal jelentkezett, míg külföldön hat kiállítással volt jelen – idézte fel az intézmény keddi budapesti sajtótájékoztatóján Fabényi Julia igazgató.
Készman József, a kiállítási és gyűjteményi főosztály vezetője hozzátette: a 2021–es év kiállításait a fenntarthatóság hívószava mentén rendezték meg, idén pedig átfogó szemléleti keretként a reziliencia fogalmát és gyakorlatát állítják a középpontba. A 2022–es kiállítások így olyan altémákat jelenítenek meg, amelyek a kortárs életvilágot kiterjesztett jelenként értelmezik – közölte.
Február 26–ig még látható a hatvanas évek magyar neoavantgárd képzőművészetének egyik kiemelkedő képviselője, Frey Krisztián életművét feldolgozó, (script:abstract) – Frey úr ír című tárlat, majd márciustól a Ludwig Múzeum új szerzeményeiből nyílik kiállítás Helyiérték címmel.
amely a mára mind globális, mind személyes szinten megtapasztalható, állandósult átmenetiség kérdését járja körül. A kiállított művek a jelen pillanatának megragadásával és totálissá tételével mutatnak fel lehetséges alternatívákat a folyton újraíródó mindennapok tükrében – mondta el Készman József.
Mint hozzáfűzte, a május közepén nyíló,
A kiállítás azt vizsgálja, hogy az utóbbi két évtizedben hogyan változott meg a művész szerepe, milyen új megközelítési módok és szempontok merültek fel a traumafeldolgozás területén. A technológiai fejlődés mindennapi életre gyakorolt hatásait kutatja ősszel a „Nem vagyok robot” – A szingularitás határain című tárlat.
Egyáltalán észreveszi-e majd az emberiség, ha a technológiai és társadalmi változások kontrollja már kicsúszott a kezéből? – teszi fel a kérdést a kiállítás.
Kisebb világok címmel egy sajátos műfaj, a dioráma kortárs képzőművészetben elfoglalt helyét járja körül a Ludwig Múzeum október közepén nyíló tárlata, majd
Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője hozzátette: Keresztes Zsófia projektje az április végén kezdődő 59. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása lesz, amelyet a biennále zárása után mutatnak be – a hagyományoknak megfelelve – Budapesten is.
(MTI)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
Meghozta döntését a Török Labdarúgó-szövetség.
Csak a szokásos...
Ha csak egy valamit van alkalma megnézni a lengyel fővárosban, ez legyen az. Katartikus élmény, különösen magyar szemmel.
Egy bajnokin kapott piros lapot.
Makovecz Imre nélkül sem 1998-ban, sem 2010-ben nem sikerült volna választást nyerni, és nem születtek volna meg a polgári körök sem. Orbán Viktor erről és a makoveczi világészlelésről is beszélt a Műcsarnokban, az építész születésének kilencvenedik évfordulójára emlékező nagyszabású tárlat megnyitóján.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
