Hat új időszaki kiállítás szerepel a Ludwig Múzeum idei programjában, amelyet a reziliencia (rugalmas alkalmazkodás a környezeti feltételekhez) témaköre mentén hirdettek meg.
A járványhelyzet miatt csonka tavalyi évben is csaknem 46 ezer látogatót fogadott a Ludwig Múzeum, amely 2021–ben nyolc időszaki tárlattal jelentkezett, míg külföldön hat kiállítással volt jelen – idézte fel az intézmény keddi budapesti sajtótájékoztatóján Fabényi Julia igazgató.
Készman József, a kiállítási és gyűjteményi főosztály vezetője hozzátette: a 2021–es év kiállításait a fenntarthatóság hívószava mentén rendezték meg, idén pedig átfogó szemléleti keretként a reziliencia fogalmát és gyakorlatát állítják a középpontba. A 2022–es kiállítások így olyan altémákat jelenítenek meg, amelyek a kortárs életvilágot kiterjesztett jelenként értelmezik – közölte.
Február 26–ig még látható a hatvanas évek magyar neoavantgárd képzőművészetének egyik kiemelkedő képviselője, Frey Krisztián életművét feldolgozó, (script:abstract) – Frey úr ír című tárlat, majd márciustól a Ludwig Múzeum új szerzeményeiből nyílik kiállítás Helyiérték címmel.
amely a mára mind globális, mind személyes szinten megtapasztalható, állandósult átmenetiség kérdését járja körül. A kiállított művek a jelen pillanatának megragadásával és totálissá tételével mutatnak fel lehetséges alternatívákat a folyton újraíródó mindennapok tükrében – mondta el Készman József.
Mint hozzáfűzte, a május közepén nyíló,
A kiállítás azt vizsgálja, hogy az utóbbi két évtizedben hogyan változott meg a művész szerepe, milyen új megközelítési módok és szempontok merültek fel a traumafeldolgozás területén. A technológiai fejlődés mindennapi életre gyakorolt hatásait kutatja ősszel a „Nem vagyok robot” – A szingularitás határain című tárlat.
Egyáltalán észreveszi-e majd az emberiség, ha a technológiai és társadalmi változások kontrollja már kicsúszott a kezéből? – teszi fel a kérdést a kiállítás.
Kisebb világok címmel egy sajátos műfaj, a dioráma kortárs képzőművészetben elfoglalt helyét járja körül a Ludwig Múzeum október közepén nyíló tárlata, majd
Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője hozzátette: Keresztes Zsófia projektje az április végén kezdődő 59. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása lesz, amelyet a biennále zárása után mutatnak be – a hagyományoknak megfelelve – Budapesten is.
(MTI)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Puskás Ferenc leszármazottai és a Real Madrid nemzetközi igazgatója jelenlétében avatta fel Orbán Viktor a legendás magyar futballistának emléket állító múzeumot a Puskás Arénában.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
