Bizonyította Orbán Viktor, milyen fából faragták – a többi Netanjahun múlik
Az izraeli miniszterelnök ellen csütörtökön adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Törvényszék.
Nem annyira fantasztikus a négyes a balliberális lap szerint, bár az immár liberális demokráciának számító Csehországban és Szlovákiában vannak előremutató fejlemények.
Hosszabb elemzést közölt a visegrádi együttműködés jelenéről „Nem annyira fantasztikus négyes” címmel a Politico európai kiadása. A lap szerint a visegrádi négyek egyre megosztottabbak, s az egész együttműködés lassan inkább V2+2 lesz, nem V4.
A megosztottság okát a szerzők – Bayer Lili és Jan Cienksi – abban látják, hogy
Lengyelország és Magyarország „gyorsan maga mögött hagy mindent, amitől egy demokrácia liberális lesz”,
miközben Szlovákiának és Csehországnak olyan kormányai lettek, amik „visszavezetik őket az EU-s mainstreambe”. A cikk idézi az új cseh Európa-miniszter, Mikuláš Bek e héten tett nyilatkozatát, ami szerint hazánk és Lengyelország egyre súlyosabb vitákba bonyolódik az Európai Unió többi tagállamával, de Csehország és Szlovákia nem ebből a kottából játszik.
A szerzők elismerik ugyan, hogy sok olyan ügy van, ami összetartja a visegrádi négyeket, de egyre több a megosztó kérdés is. Ilyen például az országok Oroszország- és Kína-politikája és a jogállamisági kérdés is a lap szerint. „Egyre nagyobb a politikai és kulturális széttartás az országok között” – állítja a lapnak nyilatkozó lengyel szakértő, aki szerint „vannak még közös területek, de a románcnak már rég vége van”.
A Politico szerzői szerint ennek leginkább az az oka, hogy Prágában és Pozsonyban megváltozott a politikai széljárás. A cikk szerint
Eduard Heger miniszterelnökké választása „bebetonozta a szakítást a közelmúlt populista kormányaival”,
amivel Szlovákia sokáig egyedül maradt a csoporton belül, de amióta Petr Fiala vezetésével új kormány alakult Csehországban, Prága is inkább a nyugat felé fordulna.
A cikk szerint a V4-en belül a jogállamisági ügyben van a legtöbb nézeteltérés.
Szlovákia és most már a csehek is máshol állnak, mint Magyarország és Lengyelország, ha a jogállamiság kerül szóba. Mindkét adminisztrációnak az EU erősítése, és nem az aláaknázása az érdeke”
– állítja egy, a Politicónak nyilatkozó, meg nem nevezett szlovák tisztviselő. Szerinte a csehek most végre felvállalják azt, amit Babiš alatt elhallgattak. A szerzők úgy látják, hogy a visegrádi csoport fontos diplomáciai eszköz Magyarország és Lengyelország számára „egy olyan időszakban, amikor a két főváros [Budapest és Varsó] egyre elszigeteltebb”. Azt ugyanakkor a V4-ek is elismerik a cikk szerint, hogy vannak nézeteltérések a csoporton belül.
A Politico idézi Orbán Viktor egyik nyilatkozatát is, amiben a magyar miniszterelnök arra utalt, hogy Szlovákia az euró bevezetése óta más utat jár, mint a maradék három visegrádi ország, ezért a kapcsolata is teljesen eltérő Németországgal és Brüsszellel. A lap azt is felidézi, hogy Magyarország és Lengyelország – bár „szoros szövetségben állnak az EU erőfeszítéseivel szemben, amik a demokratikus visszaesésük miatt büntetnék őket” – teljesen máshogy áll Oroszország kérdéséhez is.
A Politico értékelése szerint Magyarország oroszbarátsága Csehország számára is új mozgástereket nyit meg. A lapnak nyilatkozó cseh EP-képviselő, Tomáš Zdechovský (KDU-ČSL; kereszténydemokraták) szerint
Zdechovský szerint hazánk nimbuszát az is megtépázta Prágában, hogy Orbán Viktor nyíltan támogatta Andrej Babiš miniszterelnöki kampányát. Az EP-képviselő szerint „ez súlyos hiba volt”. A cseh politikus a Politicónak azt mondta, hogy Prága inkább a Varsóval és a Pozsonnyal ápolt kapcsolata szorosabbra fűzésén fog dolgozni, és Ausztria és Németország társaságát is keresni fogja.
A cseh Európa-miniszter, Mikuláš Bek szerint összességében nagyon meggyengült a visegrádi együttműködés alapja. A cseh kormány most abban reménykedik, hogy az idei magyarországi és a jövő évi lengyelországi választás eredménye változást hozhat a visegrádi csoporton belül is.
Fotó: Ludovic MARIN / AFP