Elsősorban az adatvédelmi szabályok szigorítása miatt vált nehezebbé a magánnyomozók munkája az elmúlt években, ugyanakkor a megbízások száma nem csökkent és a pandémia sem volt hatással a tevékenységükre. Baráth György, az idén harminc éves Magyar Detektív Szövetség elnöke a legnagyobb problémának az önálló törvényi szabályozás és a saját szakmai kamara megteremtését hiányolja. Mint kiderült, ebben a szakmában sem lehet “feltalálni a spanyolviaszt”, de a bevált módszerek ugyanolyan sikeresek lehetnek, mint régen.
„Jelentősen megváltoztak az elmúlt években a magánnyomozói munkát övező körülmények, elsősorban a személyiségi jogok szigorúbb védelme és az adatkezelési szabályok szigorítása miatt” – mondta el a Mandiner kérdésére az 1994-ben alakult Cattani Magánnyomozói Irodát vezető Bogdán Tamás a szakma jelenlegi helyzete kapcsán.
„Ma már nem lehet csak úgy követni valakit, mert ha észreveszi, azonnal feljelent ”– mondott egy egyszerű példát Bogdán Tamás, hozzátéve, hogy ilyen esetekben gyakran fel is függesztik az adott magándetektív engedélyét.
Ezért a Cattani már nem is foglalkozik nagyon olyan esetekkel, amikor valaki partnere, házastársa hűtlenségére keres bizonyítékot. Az iroda – amely havonta két-három ügyön dolgozik – két fő profilja az eltűnt személyek felkutatása és a veszteségforrás-kutatás lett, azaz magánszemélyek, cégek, vállalkozások vagyona vagy tulajdona ellen elkövetett szabálysértések, bűncselekmények, (lopások, sikkasztások és egyéb szabálytalanságok) felderítése.
Ahogy Bogdán Tamástól megtudtuk, ezen a téren is sok változás tapasztalható.
ma már azonban nehezebb ezeket elkövetni, bár ezzel együtt a felderítés is nehezebbé vált adott esetben. Ezen módszerek között a leggyakoribb, hogy beépítenek egy külső embert, egy informátort azok közé, akik között feltehetően ott van a tettes, így például az eladók vagy a raktárosok.
„Régebben akár két hét alatt is megoldottunk egy esetet, de ma már az elkövetők gyakran bűnszervezetet hoznak létre, amelyet sokkal nehezebb leleplezni” – mondja a magánnyomozó. Már csak azért is, mert nagyon összezárnak, nem engednek maguk közé egy újoncot vagy idegent. Legalább is azonnal nem. Ezzel együtt az alkalmazottak megbízhatósága vagy az áruvédelem ellenőrzésére továbbra alkalmazhatók a hagyományosabbnak tekinthető módszerek, mint a „próbalopás” vagy „próbavásárlás”.
Az adott cég vezetése sokszor azért bíz meg magánnyomozót ilyen esetek felderítésével, mert a hatósági eljárás nehézkesebb, időigényesebb, miközben a megbízó általában azonnali megoldást akar. „Ezzel együtt nekünk is negyed vagy fél évünkbe kerülhet, amely alatt fel tudunk göngyölíteni egy ilyen ügyet” – mondta a magánnyomozó.
– tette hozzá. Elég ha arra gondolunk, hogy az okostelefonoknak is vannak olyan funkciói, amit fel tud valaki használni ilyen célokra.
Az eltűnt személyek felkutatásába is azért tudnak adott esetben sikeresebbek lenni, mert több időt tudnak egy ügyre fordítani. Egy eltűnt hozzátartozó esetében a rendőrség nagyobb potenciállal rendelkezik, A Cattanihoz inkább más célokkal fordulnak a megbízók.
Nemrég például valaki egy ingatlan tulajdonosának felkutatásával bízta meg őket, miután megvetett volna azt, de sehol nem akadt a tulajdonos nyomára.
Ugyanakkor itt is bele lehet futni kényesebb helyzetekbe, az irodának volt olyan esete, amikor egy eltűnt személy megtalálása után derült ki, hogy a megbízó azért kereste, mert tartozott neki. Ez az eset aztán a rendőrségen folytatódott, ahol nekik is tisztázniuk kellett, milyen szerepük volt az ügyben.
A cégvezető még elmondta: a Covid-járvány nem csökkentette a megbízásaik számát.
Az idén harminc éves Magyar Detektív Szövetség elnöke Baráth György elmondta: továbbra is az önálló magánnyomozói törvény megalkotását várják, amely világos kereteket szabna tevékenységüknek. Hozzátette: mindez azért lenne fontos, mert a jelenlegi szabályozás elavult, és nem reagál az olyan változásokra sem, mint az adatvédelmi szabályok szigorítása. „A jelenlegi, 2005-ös törvényben is csak kér paragrafus foglalkozik a magánnyomozói tevékenységgel” – jegyezte meg.
2017-ben elindult egy törvénykezési folyamat, el is készült a jogszabálytervezet, amely szerepelt is a parlament törvényalkotási tervében. A kormány ugyan megtárgyalta, de végül nem nyújtották be és ennek okáról csak kósza pletykák terjengenek. „Pedig a tervezet – mégha nem is volt tökéletes – egy korszerű javaslat volt” – mondta Baráth György.
A szabályozással kapcsolatos problémák között említette többek között az adótitok kérdését. A NAV rendszeresen közzéteszi a 180 napon túli, 10 millió forintot meghaladó adótartozók adatait.
– tette fel a kérdést a szövetség elnöke. „Mert ha a megbízó arra kíváncsi, hogy az általa meghirdetett állásra jelentkezőnek van-e adótartozása, vagy mennyire megbízható, törvénytisztelő, akkor ez egy lényeges körülmény”– mondta Baráth György.
A másik komoly probléma a szövetség elnöke szerint az önálló kamara hiánya, a magánnyomozóknak ugyanis nincs rendes érdekképviseleti szerve, köztestülete. Nincs hivatalos nyilvántartás arról, hogy kinek van legális engedélye, jogosultsága magánnyomozói tevékenység végzéshez, így ha valaki felbérel egy nyomozót, nem tudhatja, kire bízza érzékeny magán, vagy üzleti titkait.
Baráth György úgy látja: bár az adatvédelmi szabályok szigorítása nem lehetetlenítette el, de jelentősen megnehezítette a magánnyomozói munkát. Bár ebben szakmában is vannak olyan szélhámosok, akik illegálisan megszerzik az adatokat.
A szövetség elnöke szerint a magánnyomozók tevékenysége leginkább az ügyvédekéhez hasonlítható. „Annyi különbséggel, hogy mi nem jogi eszközökkel, hanem információszerzéssel, dokumentáló tevékenységgel segítjük az ügyfeleink érdekeinek az érvényesítését” – magyarázta Baráth, hozzátéve, hogy a titoktartás rájuk is vonatkozik, mint az orvosokra vagy az ügyvédekre.
Kérdésünkre elmondta: a magánnyomozás iránti igény nem csökkent, de nehéz feltérképezni a tendenciákat, hogy vannak-e olyan ügytípusok, amelyekre nagyobb hangsúly helyeződik mostanában.
Saját cége a Barath and Partners-nél mindenesetre üzleti nyomozásokkal, cégek vagy felvétel előtt álló személyek átvilágításával foglalkoznak. A cég leginkább külföldi megbízóknak dolgozik. Baráth György is úgy nyilatkozott, hogy
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, miért akadt el a Baráth György által említet törvényalkotás 2017-ben, illetve várható-e, hogy újra napirendre veszik a kérdést. Érdeklődésünkre röviden annyit válaszoltak, hogy a jogalkotási tervben a kérdéskör új szabályozása jelenleg nem szerepel.
Fotó: WLADIMIR BULGAR / SCIENCE PHOTO LI / WBU / Science Photo Library via AFP
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
A rapper 1956-hoz hasonlította az idei választásokat.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Kérem a szolgálatkész miniszterelnököt, úgy is mint öccsének szolgálatkész fivérét, magyarázza már el ezt a dolgot. Francesca Rivafinoli írása.
Ismert, a miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott: „mi leszünk a kiadók, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni”.
Egyre nagyobb hullámokat vet a képviselők választhatóságának korlátozása, még a kormánnyal szimpatizálók között is.
A volt miniszterelnök a költözéséről és a terveiről is beszélt az Indexnek adott interjújában.
