Ebből az alkalomból a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Alapjogokért Központ könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést tartott kedden Budapesten.
A nemzetközi eseményen Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta, hogy az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága is nagyon föderatív szervezet. Mindkettő kiterjesztő módon értelmezi a saját szerepét, egyének egységes gondolkodását próbálja megteremteni, ebből azonban konfliktusok fakadnak – tette hozzá.
Trócsányi László úgy vélekedett, hogy míg harminc éve világos volt, hogy mit akar mondani egy-egy jogszabály, mára bizonytalanná vált a szavak tartalma. „Felbukkant egyfajta bírói aktivizmus, a bírák új jelentést kezdtek adni a szövegeknek” – hangoztatta.
Az EP-képviselő kijelentette, hogy számára szent és sérthetetlen a népszuverenitás. Ő is úgy véli, hogy szükség van európai együttműködésre, arról azonban többféleképpen lehet gondolkodni. A szupranacionális bíráskodásnak keretet kellene szabni, visszatérve a gyökerekhez.
Az emberi jogok átalakultak az elmúlt évtizedekben
A szintén a kerekasztal-beszélgetésen felszólaló Grégor Puppinck közölte: úgy látja, hogy az emberi jogok átalakultak az elmúlt évtizedekben. Az eutanázia például korábban ellentétes volt az emberi jogokkal, később azonban éppen fordított előjelű jogi következtetéseket vontak le az elfogadhatóságával kapcsolatban.
„Az emberi jogok átalakulásának hátterében az áll, hogy a társadalom már másként értelmezi, ki az ember” – vélekedett a könyv szerzője. Szavai szerint a bíráknak nagy lett a morális tekintélyük, mint hogyha papok lennének.
„Míg azonban a vallásokban nem kötelező hinni, a bírósági ítéletekben igen, mert ezt kívánja meg a jogrendszer. Ilyen értelemben a bírák saját valóságot hoznak létre: ha kijelentik, hogy egy férfi nő lehet, akkor ezt el kell fogadni a mostani struktúrában” – hangoztatta.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében azt mondta, hogy a Grégor Puppinck vezette Európai Jogi és Igazságügyi Központ valódi civil szervezet, amely embereknek, intézményeknek és államoknak egyaránt segít orvosolni a sérelmeiket. Örömét fejezte ki, amiért kiadhatták az igazgató művét. Az Embertelen jogok című könyv az MCC Press és az Alapjogokért Központ gondozásában jelent meg magyarul.
(MTI)
A nyitóképen Trócsányi László: MTI/Koszticsák Szilárd
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy mit gyakorolnak és fejlesztenek a diákok az MCC programjai által, akkor elsősorban a beszélgetés művészetét említeném meg.
Az unió migrációs politikáját Georg Menz-cel, az Old Dominion University professzorával és az MCC vendégkutatójával elemeztük.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei a héten.
Érdemes megismerni, mit is csinálunk: ez segíthet megítélni, hogy az elvégzett munkánk fontos és hasznos része-e a magyar szellemi életnek vagy nem.
Évekkel ezelőtt teljesen átíratta a vele készült interjút, ami végül nem jelent meg. Most nyíltan fejezi ki, hogy meg akarja határozni a nálunk megjelenő tartalmakat.
Az amerikai kormányzat előbb ellenőrizni akarja az egyre fejlettebb AI-modelleket, mielőtt megengednék a nagyvilág felé való terjesztésüket.
Jelentősen javult több magyarországi LMBTQ-szervezet pénzügyi helyzete 2025-ben.
