Ebből az alkalomból a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Alapjogokért Központ könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést tartott kedden Budapesten.
A nemzetközi eseményen Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta, hogy az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága is nagyon föderatív szervezet. Mindkettő kiterjesztő módon értelmezi a saját szerepét, egyének egységes gondolkodását próbálja megteremteni, ebből azonban konfliktusok fakadnak – tette hozzá.
Trócsányi László úgy vélekedett, hogy míg harminc éve világos volt, hogy mit akar mondani egy-egy jogszabály, mára bizonytalanná vált a szavak tartalma. „Felbukkant egyfajta bírói aktivizmus, a bírák új jelentést kezdtek adni a szövegeknek” – hangoztatta.
Az EP-képviselő kijelentette, hogy számára szent és sérthetetlen a népszuverenitás. Ő is úgy véli, hogy szükség van európai együttműködésre, arról azonban többféleképpen lehet gondolkodni. A szupranacionális bíráskodásnak keretet kellene szabni, visszatérve a gyökerekhez.
Az emberi jogok átalakultak az elmúlt évtizedekben
A szintén a kerekasztal-beszélgetésen felszólaló Grégor Puppinck közölte: úgy látja, hogy az emberi jogok átalakultak az elmúlt évtizedekben. Az eutanázia például korábban ellentétes volt az emberi jogokkal, később azonban éppen fordított előjelű jogi következtetéseket vontak le az elfogadhatóságával kapcsolatban.
„Az emberi jogok átalakulásának hátterében az áll, hogy a társadalom már másként értelmezi, ki az ember” – vélekedett a könyv szerzője. Szavai szerint a bíráknak nagy lett a morális tekintélyük, mint hogyha papok lennének.
„Míg azonban a vallásokban nem kötelező hinni, a bírósági ítéletekben igen, mert ezt kívánja meg a jogrendszer. Ilyen értelemben a bírák saját valóságot hoznak létre: ha kijelentik, hogy egy férfi nő lehet, akkor ezt el kell fogadni a mostani struktúrában” – hangoztatta.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében azt mondta, hogy a Grégor Puppinck vezette Európai Jogi és Igazságügyi Központ valódi civil szervezet, amely embereknek, intézményeknek és államoknak egyaránt segít orvosolni a sérelmeiket. Örömét fejezte ki, amiért kiadhatták az igazgató művét. Az Embertelen jogok című könyv az MCC Press és az Alapjogokért Központ gondozásában jelent meg magyarul.
(MTI)
A nyitóképen Trócsányi László: MTI/Koszticsák Szilárd
Minden eddiginél frissebb és részletgazdagabb adatokkal teli gimnáziumi rangsorral jelentkezik az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve. Mitől jó egy iskola? Hol van egy gimnázium lelke? S miért hősök a pedagógusok? Többek között erre igyekeztek választ adni a MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora kiadvány sajtótájékoztatóján.
Az üzleti, tudományos és közélet krémjétől tudhattuk meg, hogy a válságokat nem menedzselni, hanem megoldani kell.
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
Egy év után ismét felmérték a magyar vállalkozások helyzetét, az MCC kutatói idén is elkészítették jelentésüket több mint kétezer vállalkozás megkérdezésével, hogy képet kapjanak, milyen körülmények között működnek és mire számítanak. A jelentés a kormánynak is fontos kapaszkodó lehet.
Meddig tart a hiteles zöldmarketing, és hol kezdődik a zöldrefestés?
Különösen a média- és intézményépítés terén.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
Megvalósulhat az orosz-ukrán béke? Miért és hogyan akarja gátolni a békekötést Brüsszel? Ezt járja körül Kohán Mátyás a Tempó legújabb epizódjában.
